Fiatalkorúak védelme
A hazai kereskedelmi egységek közel felében gond nélkül kiszolgálnak 18 év alatti fiatalokat alkohollal vagy dohánytermékkel. Hogyan lehet rábírni a kereskedőket, hogy vigyázzanak a gyermekekre? Miért nem veszik komolyan, hogy a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás az egyik legfontosabb tényezője idő előtti elhalálozásoknak?

Nagy utazás?
Nagy utazás Szilveszterkor. Pihenjen belföldön vagy külföldön, vízparton vagy hegyekben és közben vigyázzon értékeire. De vajon hova, kinek a segítségével és milyen módon utazzunk szilveszterezni? Mit tegyünk, és kihez forduljunk segítségért, ha úgy érezzük: nem azt kaptuk a pénzünkért, amit előre ígértek?

Adás:
2009. december 28. hétfő 17.30 és 23.30
2009. január 1. péntek 15.30
2009. január 3. vasárnap 8.05

A budapesti és Pest megyei gumiszerelő, kerékkiegyensúlyozó, és gumiabroncs javító vállalkozások alig több mint hat és fél százaléka felelt meg minden előírásnak a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) legutóbbi, átfogó ellenőrzése során.

Százhuszonkét gumis telephelyet vizsgált meg a hatóság, ám ezek közül csak nyolc felelt meg minden előírásnak. Legtöbb esetben a mérőeszközök hitelesítését, kalibrálását tanúsító dokumentum illetve a kerékkiegyensúlyozó berendezés kalibrálása hiányzott.

Emellett az elvégzett munka tanúsításának elmulasztása vagy a szakmai képesítés hiánya is viszonylag nagy számban fordult elő az ellenőrzések során. Működési és telephelyengedélye négy vállalakozásnak nem volt. A hivatal szerint a kalibrálások elmaradásának oka az lehet, hogy a műszerek hitelesítése, kalibrálása költséggel jár, míg annak elmulasztását nem tartják kockázatosnak a vállalkozások.

Az NKH minden esetben felhívta a vállalkozások figyelmét, hogy szüntessék meg hiányosságaikat és küldjék meg számára az ezt igazoló dokumentumokat.

(Origo.hu)

Kis karácsony

Karácsonyi vásárlási láz. De mit vegyünk, mit tegyünk és mit együnk Karácsonykor? Mire figyeljünk, hol vásároljunk, és melyek azok a bizonyos intő jelek, melyekre jó odafigyelni a nagybevásárlás során?

Jó tudni

Garancia, jótállás, csere, levásárlás. Milyen jogai vannak a vásárlóknak, és mire kell figyelni az ajándékok kiválasztásakor? Mikor kérhetünk cserét, és mikor kell elfogadni a javítást, azaz mikor jogos és mikor nem a reklamálás? Tanácsok vásárlóknak és az ünnepre készülőknek.

Adás:
2009. december 21. hétfő 17.30 és 23.30
2009. december 25. péntek 10.05
2009. december 27. vasárnap 8.05

Biztosan csak néhányan gazdagodtak meg a ScienNet törzsvásárlói klubból, amely nemcsak keveseknek adott a befolyt pénzekből, de közel egymilliárd forintnyi adó befizetéséről is megfeledkezett. A megtakarításaikért aggódó lelkes klubtagok viszont még abban bíznak, hogy tisztázódhatnak a cég ügyei.

A törzsvásárlók a kedvezményeiket egy ScienNet-es "számlán" gyűjtik: minél több jutalék jön itt össze, annál magasabb százalékra jogosultak a kereskedők által adott kedvezményből. De a nagyobb jutalékrészesedést meg is lehet vásárolni különböző mértékű befizetésekkel. A rendkívül összetett rendszerben ugyanakkor bizonytalan, hogy mikor és mennyit kap vissza valaki abból a pénzből, amit befizetett.

A cég ellen piacfelügyeleti vizsgálatot indított tavaly nyáron a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A hatóság arra volt kíváncsi, hogy az SN folytat-e jogosulatlan betétgyűjtést. Hogy miért húzódott másfél évig az eljárás, azt Binder István szóvivő azzal magyarázza: a PSZÁF-nek nyomozati eszközök nélkül kellett felgöngyölítenie a rendszer mögötti kusza céghálót. Mivel a vásárlói klubok szervezését nem szabályozza jogszabály, a PSZÁF minden ilyen szervezettől igyekszik kikényszeríteni egy hatósági szerződést. Van, akinél ez sikerül (lásd keretes írásunkat), de az SN esetében a szóvivő szerint az is megállapíthatatlan volt, ki lenne jogosult egy ilyen szerződés aláírására.

A rendszerben regisztrált törzsvásárlók és termékpartnerek ugyanis - mint azt a PSZÁF az ügyfeleknek szóló figyelmeztető közleményben közzétette - egy amerikai céggel, a Washington D.C.-ben postafiók székhellyel bejegyzett ScienNet International LLCvel állnak szerződéses jogviszonyban. Ugyanakkor a rendszer működtetésének joga a Cipruson bejegyzett ScienNet Holding Ltd. tulajdonában van. A Magyarországon tényleges tevékenységet folytató Headmin Marketing és Adminisztrációs Kft. (ennek ügyvezetője Leinemann Zsolt) tulajdonosa a ciprusi ScienNet Holding Ltd., amely a ScienNet International LLC-vel kötött megbízási szerződés alapján adminisztratív jellegű szolgáltatást nyújt.

A PSZÁF-vizsgálat azzal zárult, hogy a ScienNet működtetése nem minősül betétgyűjtésnek vagy más pénzügyi szolgáltatásnak. A felügyelet azonban az eljárásban fellelt információk miatt vizsgálatot sürgetett más hatóságoknál. Így rendelt el nyomozást november 20-án a cégnél a Vám- és Pénzügyőrség nagymértékű adóhiányt okozó adócsalás gyanúja miatt. Az előzetes adószakértői vélemény alapján a cég 960 millió forint adót nem fizetett be 2008-ban. (A 2009-es évet még vizsgálják.)

Leinemann Zsolt ügyvédje szerint az SN-nek Magyarországon nem is kellett volna adót fizetnie, mivel a cég Amerikában működik. Csakhogy a vámhatóság szerint sehol nem fizettek egy fillér adót sem, Amerikában ráadásul még adószáma sem volt a cégnek.

Annak ellenére, hogy az SN nem jeleskedett az adózásban, szigorúan számon kérte termékpartnereitől a befizetéseket. A szervezethez csatlakozott kereskedőnek elég volt csak háromezer forint jutalékot nem fizetni időben, máris törölték a rendszerből, és a klubtagok számára nem ajánlott boltok listájára került. Ugyanakkor a pénzügyőrség eddigi vizsgálata szerint az LLC fő bevételeit 2008-ban mégsem ezek a jutalékok adták, hanem a belépők tényleges áruforgalomhoz, illetve szolgáltatáshoz nem köthető befizetései. Ezekből pedig a befolyt jutalékok több tízszeresét utalták ki a rendszer elején álló magánszemélyeknek, akik után szintén érdeklődik az adóhivatal.

Csak néhány tagnak adatott meg tehát, hogy meggazdagodjon a rendszerből, a többiek mégis felháborodtak a hatóság eljárásán. A netes fórumokon továbbra is sokan istenítik az SN-t, és a hatóságokat okolják, hogy a zárolt számlák és lefoglalt szerverek miatt megbénult a központi adminisztráció. Így nem juthatnak hozzá megtakarításaikhoz, de a karácsony előtti nagybevásárlások kedvezményeit sem tudják érvényesíteni. A hoppon maradt törzsvásárlók - az általuk felkért Magyar György ügyvéd javaslatára - választmányt és intézőbizottságot hoznak létre, és azt szeretnék elérni, hogy a cég szervező tevékenységét különítsék el a törzsvásárlói klub tagjainak érdekképviseletétől. A klubtagok közül senki sem nyilatkozik a sajtónak, és abban bíznak, hogy a cég ügyei tisztázódnak.

A vámhatóság azt ígérte, ha a 2009- re vonatkozó adóhiány megállapítása után marad valami a lefoglalt 1,6 milliárd forintból, és nem merül fel piramisjáték szervezése, sikkasztás vagy csalás, akkor az visszajár a cégnek. Ha viszont megállapítják a bűncselekményeket, akkor a klubtagok kaphatnak valamennyi pénzt - kártérítésként.

Szabályozott szereplők

A PSZÁF korábban is vizsgált már törzsvásárlói klubot: a Lyoness esetében azonban könnyebb dolga volt a hatóságnak: ott legalább tiszták a tulajdonosi viszonyok. A Lyoness-szel a PSZÁF hatósági szerződés keretében rögzíttette, hogy a cégnek milyen kötelezettségeket kell betartania a klubtagok tájékoztatása és a fogyasztóvédelmi eljárások során. Ezek betartását pedig folyamatosan ellenőrzi. A ScienNet népszerűsége nyomán egyébként több új vásárlói klub is fontolgatja a piacra lépést: a Family Benefit vagy a Fellow Global Trade nevű csoportokhoz csatlakozni kívánókat azonban a mostani történések talán nagyobb óvatosságra intik. Pénzügyi tevékenység végzésének gyanúja esetén a PSZÁF mindenesetre ezeknél a kluboknál is vizsgálódni fog.

(HetiVálasz.hu)

A Kosár magazin karácsonyi szaloncukor tesztjén tizenkilenc terméket vizsgált, négy kategóriában. A négy kiváló karácsonyi édesség mellett jó néhány közepeset és két éppen csak megfelelőt is találtak a bírálók.

A vásárlói toplista élén évek óta a rendíthetetlen zselés, kókuszos, karamellás és marcipános négyes áll. A Kosár magazin által próba elé állított tizenkilenc zacskós vagy dobozos, átlagosan 400 grammos karácsonyi csemege közül akadt olyan, melynek kilója 750 forintba került, a prémium termékekért viszont akár háromezer, sőt, több mint ötezer forintot is elkérnek kilónként.

A megízlelt tizenkilenc szaloncukrot a következő csoportokra osztották: zselés (ezek mindegyike kakaós étbevonóval készült), kakaós étbevonóval mártott különböző töltelékű, csokoládéval mártott és diabetikus. A górcső alá vont szaloncukrok csoportosításának egyik szempontja tehát a bevonó és a csokoládé kapcsolata volt, a tizenkilenc minta közül azonban mindössze öt tartalmazott igazi csokoládét.

Az ízvariációk tekintetében pedig nem ismertek határokat a Kosár magazin tesztelői. Kóstoltak citromos, narancsos és málnás zselés, kókuszos, marcipános, kakaókrémes, trüffelkrémes, rumízű diókrémes, alkoholos meggyes, brandy-narancs ízű, vajkaramellás, narancsos gyömbéres, mákos, csokoládés, málna és vanília ízű fondanos mennyországokat, na és persze egy-két poklot is.

Szavatosság kérdésében néhány esetben talán jobban járunk, ha saját ítélőképességünkre hagyatkozunk. A csomagolások háromnegyedén ugyanis a gyártó egyéves lejárati időt garantál, ennek helytállósága azonban kérdéses.

(Világgazdaság Online)

A játék az egyik legjobb ajándék lehet karácsonyra, főleg a gyerekeknek - állítják sokan. Utánajártunk, hogy mire érdemes figyelned, ha játékot vásárolsz!

Nemsokára itt a karácsony, és ilyenkor sokan vásárolnak különböző játékokat szeretteiknek - különösen a gyerekeknek. Egy nemrég napvilágot látott német felmérésből kiderült, hogy számos játékszer tartalmazhat egészségre ártalmas anyagokat, amelyek között előfordulhatnak rákkeltőek is. A játékokban mért veszélyes anyagok mennyisége a megengedett érték több tízszeresét is elérheti. A kutatók szerint azonnali intézkedésekre van szükség. A játékszerekben ugyanis a rákos megbetegedésekért felelős anyagokon túl olyan káros anyagok is lehetnek, amelyek a nemzőképességet is befolyásolják.

Mire figyelj játékvásárláskor?

• Alaposan vedd szemügyre a játékot: milyen anyagból készült, milyen minőségű, mennyire biztonságos, van-e forgalmi engedélyszáma!
• A csomagoláson mindig fel kell tüntetni a gyártó nevét, a forgalmazó országot és a forgalmazó adatait. Olyan terméket soha ne vegyél meg, amin nincs feltüntetve a gyártó neve!
• A csomagoláson lévő CE-jellel igazolja a gyártó, hogy a játékszer az EU-szabványok szerint készült-e. Ha ezt a jelet nem látod feltüntetve a csomagoláson, kérdezd meg az eladótól, hogy a megvásárolni kívánt termék rendelkezik-e ilyen azonosítóval.
• Az is feltűnő lehet, ha a terméken dupla vagy bármilyen extra csomagolás van. Ha kicsomagolod, és nagyon erős kémiai anyagokra emlékeztető szaga van, akkor inkább ne vedd meg.
• Fokozottan figyelj arra, hogy a plüss vagy más szőrrel bevont játékszereknek ne hulljon a szőre. Vásárlásnál érdemes ezeket a szőrszálakat kicsit meghúzgálni, és ha a kezedben maradnak, akkor inkább nézz jobb minőségű termék után.
• Figyelj a gyártó ajánlásaira: ha az van a termék leírásán, hogy „3 éven aluli gyermek részére nem ajánlott”, akkor ezt vedd komolyan, és keress olyan játékot, amely megfelel a gyermek életkorának.
• Vásárlásnál ellenőrizd, hogy a termék kisebb részeit megfelelően rögzítették-e.
• A játék formájánál is légy körültekintő: nézd meg, hogy nem okozhat-e a gyermeknek maradandó sérüléseket.
• Az elemes játékoknál fontos, hogy a játékban lévő elem biztonságosan legyen rögzítve, mert az elemek nem kerülhetnek a gyermek kezébe!
• Ha zenélő vagy beszélő játékot vásárolsz, ellenőrizd a játék hangerejét, és azt, hogy mennyire lehet szabályozni az erősséget.
• Folyamatosan ellenőrizd a gyermek játékainak állagát. Ha elhasználttá váltak, szabadulj meg tőlük.

(Wellnesscafé.hu)

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megszegése miatt így már egy hónapja folyik az eljárás a Sciennet valamint a Lyoness rendszerek működtetetésében részt vevő vállalkozások ellen – olvasható a szervezet közleményében.

A GVH 2009. november 2-án indított eljárást a ScienNet International LLC és a Headmin Marketing és Adminisztrációs Kft. ellen. A versenyhatóság arra gyanakszik, hogy a két vállalkozás tisztességtelen módon befolyásolta a fogyasztókat és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott.

A GVH vizsgálatával szeretné tisztázni, hogy a ScienNet International LLC által üzemeltetett és népszerűsített ScienNet rendszerrel kapcsolatos kommunikáció egyes elemei jogszerűek-e. A versenyhatóság az alábbi kérdésekre keresi a választ:

• Megalapozottak-e a „Gazdagodjon meg költekezéseiből”, „Függetlenítheti magát anyagilag”, „azonnali” jóváírás szlogenek?
• A tájékoztató anyagokban megfelelő módon feltüntetésre került-e, hogy 1-1,5 százalékos kezelési költség felszámított?
• A vállalkozások informálták-e a fogyasztókat arról, hogy tízezer forint alatti jóváírás az árengedményszámlán csak évente egyszer kerül kifizetésre?
• Nem megtévesztő-e, hogy bár nemzetközi törzsvásárlói közösségként népszerűsítik a rendszert, de a rendelkezésre álló adatok alapján csak Magyarországon tevékenykedik? Valószínűleg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát sérti az is, hogy a ScienNet rendszer keretei között a fogyasztók juttatást kaphatnak ugyan, de az ígért nagymértékű juttatások elérésének alapfeltétele más fogyasztók ScienNet rendszerbe történő aktív beléptetésében való közreműködés.

  A GVH korábban, még ez év október közepén, hasonló okok miatt indított eljárást két másik, ugyancsak vásárlói közösség szervezésében érdekelt vállalkozás, a Lyoness Hungary Kft. és a Lyoness Holding AG ellen. Velük kapcsolatban is az a gyanú merült fel, hogy tisztességtelen módon befolyásolták a fogyasztói döntéseket és feltételezhetően megsértették a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. (Világgazdaság Online)

Korlátozott
Parkolás, mozgáskorlátozott-igazolvány és 100 ezer forintos büntetés egy szabálytalan megállásért. Miért jár le a mozgáskorlátozott-igazolvány érvényessége, ha a tulajdonos rokkantsága viszont állandó? Jogos-e több mint 100 ezer forintra büntetni valakit azért, mert egyszer nem vette észre, hogy lejárt a kártyája? És mit tegyen egy rokkantnyugdíjas, ha a havi jövedelme közel háromszorosát követelik rajta, és méltányosságot sem adnak?

Mobilcsalók
Mobilszolgáltatókra hivatkozva vernek át telefonos csalók hiszékeny embereket. Feltöltőkártyaszámot kérnek, nagy összegű nyereményt ígérnek, majd leveszik a pénzt a számláról, és eltűnnek. Átverések, csőbe húzott emberek és tehetetlen szolgáltatók.

Adás:
2009. november 30. hétfő 17.30 és 23.30
2009. december 4. péntek 10.05
2009. december 6. vasárnap 8.05

Az Európai Unió által bevizsgált, öt tagállamában kapható karácsonyi égők 30 százaléka veszélyes. Az öt tesztelt ország között volt Magyarország, a kutatás szerint az itthon kapható égősorokkal volt a legkevesebb gond, mindössze 4,3 százalékuk nem megfelelő a minőségű.

A karácsonyi égők közel egyharmada balesetveszélyes, vagy károsíthatja az egészséget - derül ki az Európai Bizottság megrendelésére készült vizsgálatból. Az Európai Unió öt tagállamában, Magyarországon, Hollandiában, Németországban, Szlovákiában, Szlovéniában kapható körülbelül 200 karácsonyi égőt vizsgálták 2007 novembere és 2009 májusa között. Az eredmények szerint a vizsgált izzók 30 százalékának többek között nincs megfelelő szigetelése, hibás a dugasza vagy rossz minőségű az elektromos vezetéke. A teszt során kiderült, hogy a vizsgált karácsonyi égők 40 százalékának nem volt megfelelő a címkézése, és a használati útmutatójuk is hiányos volt.

A kutatásban szereplő országok közül Magyarország érte el a legjobb eredményt, az itthon kapható izzók mindössze 4,3 százaléka sorolható a nem megfelelő minőségűek közé, míg Hollandiában ugyanez az arány 44 százalékos. A tanulmány elsősorban az egyre kiélezettebb árversenyt teszi felelőssé a silány minőségű izzókért.

Meglena Kuneva, az EU fogyasztóvédelmi biztosa szerint különböző árkategóriájú égőket vizsgáltak. Kuneva a tesztek eredményeinek megtekintése után kijelentette, hogy a vásárlók biztonságát nem veszélyeztethetik a nem megfelelő minőségű termékek. A bolgár biztos ugyan elismerte a fogyasztók szabad választásának jogát, de szerinte minden választható terméknek meg kell felelnie alapvető követelményeknek. Kuneva szerint az ipari szféra és a nemzeti hatóságok mindent megtesznek a nem megfelelő minőségű termékek gyártásának megfékezéséért, de a fogyasztóknak is tájékozódniuk kell annak érdekében, hogy az ünnepek biztonságosan teljenek.

(Origo.hu)

A karácsonyi égők 30 százaléka közvetlen áramütés- és tűzveszélyt jelent az Európai Bizottság szerdán közzétett új jelentése szerint.

A jelentés egy közös piacfelügyeleti vizsgálat következtetéseit mutatja be, amelyben öt tagállam – Magyarország, Németország, Szlovákia, Szlovénia és Hollandia – hatóságai és az Európai Bizottság vett részt. Az eljárás során 196 véletlenszerűen kiválasztott, különböző árkategóriájú égősort több mint 20 közigazgatási és műszaki követelmény szempontjából ellenőriztek, és nem egy közülük több teszten is megbukott. A feltárt súlyos meg nem felelési problémák általában a felépítés műszaki biztonsági követelményeinek megsértését jelentik, például a villásdugó, a vezeték rögzítése, a huzalozás, a szigetelés vagy az áramütés elleni védelem esetében. A megvizsgált égősorok további 40 százalékánál találtak kevésbé súlyos problémákat, amelyek nem veszélyeztetik közvetlenül a felhasználó biztonságát, de nem felelnek meg a normáknak. Ide tartoznak bizonyos címkézési nehézségek, illetve a használati utasítással kapcsolatos vagy az adminisztrációs hiányosságok.

Meglena Kuneva fogyasztóvédelmi EU-biztos Brüsszelben a következőket nyilatkozta: "Ha továbbra is meg akarjuk tartani a karácsonyi fényeket, akkor a fogyasztóknak bízniuk kell abban, hogy a biztonság nem forog veszélyben. A karácsonyi bevásárláskor a fogyasztók értéket és választékot akarnak a pénzükért, azonban sosem a biztonság kárára. A nemzeti hatóságok és az ágazat megkettőzött erőfeszítéssel fogja keresni azokat a kerülőutakat és kiskapukat, amelyeken keresztül selejtes áru juthat otthonunkba. A kockázat minimalizálásáért azonban a fogyasztóknak is tenniük kell: legyünk tehát éberek, aktívak, és ne feledjük, hogy mindenki biztonságos és boldog karácsonyt érdemel." Kuneva jelezte: mivel rendkívül magas a hatóságok által talált megfelelés hiányának aránya, a kifejezetten égősorokra irányuló nyilvános felügyeleti és végrehajtási tevékenységek továbbra is prioritást fognak élvezni, és ezek során a lehető legtöbb tagállam összehangoltan fog fellépni. Az ellenőrzést ugyanakkor az ágazatnak is fokoznia kell – tette hozzá, emlékeztetve, hogy az uniós jog szerint a gyártók, forgalmazók, kiskereskedők és importőrök jogilag felelősek az általuk forgalomba hozott termékek biztonságáért.

(MNO.hu)

Van a Keleti Pályaudvar mellett egy utcai zöldséges. Ha a főbejárattal szembe állunk, akkor jobb kéz felé, az egyik lépcső mellett áll a standja. Van ott minden, ami szem-szájnak ingere, persze utcai zöldséges árfekvéssel, azaz baromi drágán.
Ezzel nem is volna semmi baj, tegnap azonban 20 percet kellett a helyszínen várakoznom, így volt időm megfigyelni pár apróságot.

1. A zöldséges bácsi lába köze vagy viszketett vagy csak begyűrődött, ezért ő a stand takarásában helyre tette a dolgokat, még a sliccét is kigombolta hozzá. Puszta kézzel, ahogy illik, azzal a kezével, amivel előtte és utána az árut fogdosta. Azt az árut, amit a kedves vásárló drága pénzen vesz meg, és fogyaszt el jóízűen.

2. A zöldséges bácsi segédje egy szemmel láthatóan hajléktalan alak, aki nyilván valami potom pénzért szolgálja — vélhetően illegális — munkáltatóját. Segít neki ládákat rakosgatni, a lopós vevőket figyelni, meg az árut rendezgetni. Azt az árut, amit a kedves vásárló drága pénzen vesz meg, és fogyaszt el jóízűen.

Szóval csak saját felelősségre tessék ott vásárolni.

Kötelező a váltás?

Olcsó, olcsóbb, legolcsóbb. Létezik-e a legolcsóbbnál is kevesebbe kerülő biztosítás? Véget ér a roham, de vajon kinek, és miért jó, ha minden évben más biztosítóhoz szerződünk? Miért nem díjazzák a hűséget a társaságok? Miért csak az új ügyfelek kapnak extra kedvezményeket? Kiemelten felügyelő felügyelet, rekordszámú átszerződő ügyfél, változó jogszabály. Váltottunk vagy nem váltottunk - ez itt a kérdés

Adás:
2009. november 30. hétfő 17.30 és 23.30
2009. december 4. péntek 10.05
2009. december 6. vasárnap 8.05

Közel háromszáz, egy neves luxuscég márkajelzésével ellátott, de hamis kabátot találtak a vámosok egy görög kamionban Tompánál.

A 23 millió forint értékű szállítmányt lefoglalták - tájékoztatott a vám- és pénzügyőrség. A pénzügyőrök még szerdán ellenőrizték az okmányok szerint Görögországból Lengyelországba láncfűrészt, valamint olívaolajat szállító teherautót - mondta Némedi Varga Éva, a dél-alföldi regionális parancsnokság sajtóreferense . A vámosok kockázatelemzés alapján a jármű röntgenvizsgálata mellett döntöttek, majd miután a felvételek alapján gyanússá vált a rakomány, tételesen ellenőrizték.

A kamionból 288 női és férfikabát, valamint 120 kabáttartó táska került elő. A szakértői vélemény szerint a kabátok mindegyike hamisítvány - közölte az őrnagy. A vámhatóság a szállítmányt lefoglalta, és ismeretlen tettes ellen áru hamis megjelölése bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárást indított.

(NOL.hu)

A fogyasztóvédelmi hatóság megkezdte a karácsonyi ünnepek előtti ellenőrzést – jelentette be Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főigazgatója kedden sajtótájékoztatón Budapesten.

Wittich elmondta: az országos, kiemelt karácsonyi fogyasztóvédelmi ellenőrzés november 23. és december 31. között lesz. Az ellenőrzések során kiemelt hangsúlyt fektetnek a kereskedelmi akciók ellenőrzésére, valamint a kiemelt termékek piacfelügyeletére. A fogyasztóvédelmi ellenőrzést leginkább a vásárlók által nagy számban felkeresett helyeken, például vásárokon, piacokon, bevásárlóközpontokban, kitelepült árusítóhelyeken végzik, az ellenőrök kiemelt figyelmet fordítanak a szezonális termékekre, köztük a fényfüzérekre, valamint a gyermekeknek szóló árukra.

A tavalyi karácsonyi ellenőrzésről Wittich Tamás elmondta, hogy az a megelőző évinél kedvezőbb tapasztalattal zárult, mert míg 2007-ben a kifogásolási arány 58 százalék volt, addig 2008-ban 45 százalékra mérséklődött. Kedvezőtlen tapasztalat viszont, hogy a korábban betiltott termékek, áruk visszakerülnek a polcokra – hangoztatta Wittich Tamás. A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy tudatosan készüljenek a fogyasztók a karácsonyi vásárlásra. A játékok esetén figyeljenek a biztonsági követelményekre, gyermekruháknál pedig nézzék meg a díszítés rögzítését. A fényfüzérekkel kapcsolatban a főigazgató kiemelte: ezeket tilos árusítani piacokon, aluljárókban.

Wittich Tamás hangsúlyozta: a jogos érdeket csak nyugták, blokkok megőrzése mellett lehet érvényesíteni. Figyeljenek a vásárlók arra is, hogy az akció során a polcon feltüntetett és a pénztárnál számolt ár egyezzen. A kereskedelmi akciókkal kapcsolatban a főigazgató megjegyezte: az akciós termékekre is kötelező és érvényes a szavatosság, a jótállás. A vásárlói tanácsok között elhangzott, hogy bár utólagos cserére nincs kötelezettsége az eladónak, de a tapasztalatok szerint a kereskedők a vásárlás előtt ezt felajánlják.

Schreibertné Molnár Erzsébet, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság általános főigazgató-helyettese elmondta, hogy laboratóriumi vizsgálatokkal is kiszűrik a nem megfelelő termékeket. Példaként említette, hogy kiemelten vizsgálják a fényfüzérek biztonságát, a távirányítós kisautók felmelegedését, a textíliák, a csokoládé és kakaó összetételét. Kérdésre válaszolva Wittich Tamás elmondta, hogy első alkalommal többnyire figyelmeztetik a hiányosságokra a kereskedőket, ismételt jogszabálysértés után bírságolnak.

(MNO.HU)

Minden úton?

Jegyek, bérletek, diákigazolványok és viták. Mit tehetnek, és mit nem az ellenőrök egy jegy- és bérletellenőrzés során? Mennyiben változik az eljárás menete, ha a szabálytalankodó kiskorú? Elveheti-e az érvényes bérletet az ellenőr csak azért, mert a diákigazolványt nem tudja felmutatni a gyerek? Aláírhat-e pénzbírságról szóló elismervényt egy önálló keresettel nem rendelkező kiskorú? És miért egy vagyonvédelmi és biztonságtechnikai kft. végez forgalmi ellenőrzéseket a Volán egyes járatain? Minden úton vezetnek?

Adás:
2009. november 23. hétfő 17.30 és 23.30
2009. november 27. péntek 10.05
2009. november 29. vasárnap 8.05

Erősen allergén, sőt rákkeltő anyagokat is tartalmazhatnak a borotválkozás után balzsamok, a flancos after shaveknél jobbak az olcsó, saját márkás termékek

Kilenc borotválkozás utáni balzsamból négy kiváló, további kettő pedig jó minősítést kapott - derül ki a Teszt Plusz magazin novemberi számában megjelent tesztből, amelyet a német ÖKO-TEST magazin segítségével végeztek. A közkedvelt márkák leszerepeltek az összehasonlításban, a kedvezőbb árfekvésű, saját márkás áruházi termékek viszont a kiválók közé kerültek.

A Teszt Plusz magazin szerint elégtelent, illetve közepest értek el a teszten a legismertebb márkák. Kilenc after shave-ből 4 kiváló, további 2 pedig jó eredményt ért el. A kiválók között natúrtermékek, valamint egy drogéria és egy diszkont üzletlánc saját márkás termékei kaptak helyet. A közkedvelt márkák között olyat is találtak, amelyik gyengíti a bőr ellenálló képességét, allergiás reakciót válthat ki, vagy rákkeltő hatású anyagot tartalmaz.

A magazin az ÖKO-TEST segítségével egészségügyi, főleg bőrgyógyászati szempontok szerint végezte a felmérést. A bőr víz- és zsírháztartásának helyreállító funkciója mellett továbbra is hangsúlyos volt a frissítés a vizsgált termékek körében. A teszten szereplő balzsamok mindegyike tartalmazott parfümöt, de az alkalmazott illatanyagoknak csak kis része volt allergén. A készítmények többségénél nem találtak egészségre káros mellékhatást.

A gyengébben szerepelt balzsamokban találtak olyan emulgátorokat is, amelyek összekapcsolják a zsírt, olajat a vízzel, és ezzel egy sűrűbb, tejszerű állagot adnak a balzsamnak. Emiatt csökken a bőr ellenálló képessége az idegen anyagokkal szemben. A leggyengébb after shave-ekben olyan vegyületeket is találtak, amelyek erős allergiás reakciót válthatnak ki az arra érzékenyeknél, és rákkeltő hatásuk is lehet.

(FH/hirado.hu)

Megtartotta második találkozóját a Herczog Edit szocialista és Bill Newton Dunn brit liberális demokrata EP-képviselők kezdeményezésére létrejött Hamisítás és Csalás Elleni Küzdelem Fóruma. Az ülésen Carlo van Heuckelom, az Europol és John Taylor, az Európai Bizottság adó- és vámügyi főigazgatóságának megbízottja ismertette a képviselőkkel a legfrissebb bűnügyi trendeket.

A hágai székhelyű Europol szellemi tulajdon elleni bűncselekményekért felelős aligazgatója a tegnap délutáni találkozón elmondta, hogy a jelenlegi gazdasági válság - a várakozásokkal ellentétben - a hamisított árucikkek térnyerését eredményezte. Ennek egyik fő oka az ázsiai, munkanélküli tömegekből verbuválódott, hamisított termékek előállítására szakosodott olcsó munkaerő, a másik a háztartások alacsonyabb vásárlóereje, akik olcsóbb, hamis termékekkel pótolják az eredetieket. "Minden egyes hamis gyógyszerbe fektetett dollár 1000 dollárt termel. Ez a pénz aztán továbbfolyik a feketegazdaságba, növekszik a pénzmosás és a korrupció" - tette hozzá az aligazgató.

A vám- és adóügyi igazgatóság képviselője, John Taylor rámutatott, hogy a hamis termékeknek továbbra is Kína a legnagyobb előállítója. Továbbá elmondta, hogy a vámügyi cselekvési terv fő feladatának a jelenlegi szabályozás átvizsgálását, az iparági együttműködést, valamint a hamis termékek elleni nemzetközi összefogást tekinti.

Az ülést vezető Herczog Edit hangsúlyozta, hogy a szervezett bűnözés határokon átnyúló természete miatt csak teljes európai összefogással lehet visszaszorítani a csalást és a hamisított termékek kereskedelmének élénkülését. "2008-ban 178 millió hamis terméket foglaltak le Európában, amiből 20 millió árucikk potenciális veszélyt jelentett a fogyasztók biztonságára és életére" - idézte fel a megdöbbentő számokat a képviselő.

Herczog kiemelte a fórum fontosságát, amiért össze tudja hozni az ügyben érdekelteket. "A végső cél az Európai Parlament többségének megnyerése az ügy érdekében, valamint az összefogás a lakossággal a probléma megoldása során"- összegezte a parlamenti fórum céljait a képviselő.

(Pénzcentrum.hu)

Megcsinálták?

Felújították a Hűvösvölgyi utat, a parkolás azonban továbbra is megoldatlan maradt. Kiemelt zöld terület – de ez csak az autók esetében számít? Valóban nincs megoldás arra, hogy a lakók ne csak több kilométerre az otthonuktól állhassanak meg szabályosan? Vagy oldja meg mindenki, ahogy tudja? Zöld fű helyett sártenger és keréknyomok, foghíjas fasor, és elégedetlen lakók. Helyzetkép egy fővárosi út- és járdafelújítás után.

Mobil költségek

Csökkentek a külföldi mobiltelefonálás költségei, az Európai Fogyasztói Központ szerint azonban a hazai mobilszolgáltatók díjszabásain ez egyáltalán nem látszik. Hogy fordulhat elő, hogy a szolgáltatók akár több száz százalékos hasznot gyűjtenek be a roaming díjakon?

Adás:
2009. november 16. hétfő 17.30 és 23.30
2009. november 20. péntek 10.05
2009. november 22. vasárnap 8.05

Vészhelyzet?

Egyes hírek szerint stresszreakciókat, alvászavarokat vagy éppen rákot okozhatnak az energiatakarékos izzók. De vajon mi igaz ebből, és milyen körülmények kellenek ehhez? Fénycsövek, izzók, villódzó fények, elektromágneses kisugárzás, higanytartalom, ultraibolya sugárzás és energiatakarékosság. Milyen egészségügyi vizsgálatok előzték meg a hagyományos izzókat felváltó energiatakarékos izzók bevezetését?

Új pénzforgalmi törvény

Erősödik a fogyasztóvédelem és a verseny a pénzforgalmi szolgáltatók között, egységesebbé válnak az átutalási határidők, és az átutalt összeget levonás nélkül kell továbbítaniuk a pénzintézeteknek. A többi közt ezeket is tartalmazza a novembertől hatályos új pénzforgalmi törvény. De mi változik még az új törvény hatályba lépésével? A stúdióban Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója.

Adás:
2009. november 9. hétfő 17.30 és 23.30
2009. november 13. péntek 10.05
2009. november 15. vasárnap 8.05

Az Union Biztosítót a jövő évre meghirdetett önrészes kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) miatt 5 millió forintra bírságolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - a határozat hétfő délután került fel a felügyelet honlapjára. Az Union Biztosító a PSZÁF döntése után közölte, hogy szerdától kármentességi kedvezménnyé alakítják át az önrészt.

Annak ellenére, hogy az önrész vállalását kifejezetten nem tiltja jogszabály, a jogi környezetből kiolvasható, hogy ilyen kgfb-konstrukciót nem lehet alkalmazni - olvasható a PSZÁF közleményében.

A jövő évi kgfb tarifák közzétételekor az Union 20 ezer forint önrész vállalásával 20 százalék, míg 50 ezer forint önrész vállalásával 30 százalék kedvezményt adott a jövő évi díjból. A PSZÁF vizsgálata megállapította, hogy az önrészes konstrukció valójában jogellenes, annak ellenére, hogy kifejezetten egy jogszabály sem tiltja.

A biztosítási törvény feljogosítja a PSZÁF-ot arra, ha egy biztosítás sérti a biztosítottak érdekeit, akkor annak a terjesztését felfüggesztheti. Az év végéig hatályos, 2004-ben hozott kgfb kormányrendelet szerint teljes körű fedezetet kell nyújtania a biztosítási díjnak. Az önrészes konstrukció pedig nem felel meg ennek a követelménynek.

Az Union Biztosítónak haladéktalanul ki kell vennie a díjképző tényezők közül az önrészt, továbbá ezt a tényt közzé kell tennie a tarifákat megjelentető két lapban, a Népszavában és a Magyar Hírlapban is.
A jogsértés miatt 5 millió forint bírságot szabott ki a felügyelet.
Az Union Biztosító az első három negyedévben 23,7 milliárd forint díjbevételt ért el, ezzel a piacból 4 százalékkal részesedik.

Maják Viktor, az Union kommunikációs igazgatója azonban beszámolt arról, hogy szerdától kármentességi kedvezménnyé alakítják az önrész-kedvezményt. Aki 2007 első napja óta kármentes, az 20 százalék, aki 2002. január 1. óta kármentes, az 30 százalék kedvezményt kap. Akik már önrésszel kötötték meg a jövő évi kötelező biztosításukat, azoktól az Union nem fogja kérni károkozáskor az önrészt. A károsultaknak pedig a teljes kárt kifizeti a biztosító.
A kommunikációs igazgató kifejtette: Európában bevett gyakorlat az önrészes kgfb, ezt a mintát kívánták meghonosítani Magyarországon is.

(Ötvenentúl.hu)

A netes bűnözők árgus szemmel figyelik a biztonsági cégek jelentéseit. Legalábbis ez derül ki abból, hogy még egy nemlétező ál-vírusirtóra is azonnal megjelent az eltávolítást végző ál-vírusirtó.

Úgy tűnik, hogy az ál-antivírusok fejlesztői is felismerték a blogok és az internetes fórumok jelentőségét, mivel egyre gyakrabban azokra a valós károkozókra kínálnak eltávolítási megoldást, amelyeket a vírusirtókat fejlesztő cégek azonosítanak és teszik közkincsé leírásukat.

Ezt bizonyítja egy biztonsági kutató blogján végzett kísérlet is: a blogger próbaképpen szerkesztett egy képernyőképet egy általa kitalált, nem létező ál-antivírusról, amelyet Secure Shieldnek nevezett és feltöltött az ál-antivírusok összegyűjtésével foglalkozó honlapjára.

Hamarosan meglepő dolgot vett észre: alig telt el néhány perc, máris egy eltávolító program jelent meg az általa kitalált Secure Shieldre, csakhogy az a nem létező fertőzésre nem létező megoldást adott. Ugyanis a pár perc alatt megszületett honlapról letölthető ál-eltávolító valójában csak újabb fertőzést okozott.

Ráadásul alig egy óra leforgása alatt újabb ál-eltávolítókról szóló honlapok jelentek meg. Mindez csak úgy lehetséges, hogy a hasonló károkozók fejlesztői automatikus figyeléssel és automatikusan létrehozott, profin keresőoptimalizált honlapokkal igyekeznek előrébb jutni a kereső találati listáján, így a valódi vírusirtókkal versenyeznek a már megfertőzött felhasználókért.

Ezen felül mind üzletileg, mind etikailag megkérdőjelezhető néhány valódi vírusirtó online viszonteladójának gyakorlata, akik valódi vírusirtóik reklámozásához hasonló módszerrel Secure Shield eltávolítót kínáltak, anélkül, hogy a károkozó létezéséről megbizonyosodtak volna, vagy egyáltalán ellenőrizték volna, hogy a reklámozott antivírus valóban eltávolítja-e a hamis biztonsági szoftvert.

„Ha egy hamis vírusirtó folyamatosan zaklat és eltávolításához az interneten keresünk megoldást, akkor egyáltalán nem biztos, hogy valódi eltávolítót találunk, hanem szerencsétlen esetben egy újabb fertőzést okozó károkozót tölthetünk le." - mondja Bódis Ákos, a Sunbelt Software magyarországi képviseletének vezetője.

(Technet.hu)

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok Növényvédőszermaradék - analitikai Laborhálózata az idén közel 250.000 növényszermaradék vizsgálatot végzett el, a hazai minták 1,2 százalékában, a külföldről (az EU-ból, illetve harmadik országból) származó minták 0,8 százalékában mutattak ki a megengedett határérték feletti szermaradékot.

A kifogásolt minták között csemegeszőlő, fejes saláta, grapefruit, köszméte, narancs, olajtökmag, retek és uborka szerepelt. A tavalyihoz képest a szakemberek megállapítása alapján lényegesen csökkent a határérték feletti szermaradékot tartalmazó minták száma.

A kifogásolt termékekben kimutatott hatóanyagok egyebek mellett strobilurin, szerves foszvorsav-észter, ftálimid-származék, piretroid, karbamát és benzimidazol csoportokba tartozó vegyületek voltak.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) sajtóirodája ezt az MTI megkeresésére közölte szerdán, azzal kapcsolatban, hogy a Levegő Munkacsoport sajtóközleményben fogalmazta meg azt a véleményét: a gyártók és nem a lakosság érdeke érvényesül Magyarországon a növényvédőszer-szabályozás végrehajtásában. A minisztérium közleménye szerint a vizsgált minták 60 százaléka volt magyar, 40 százaléka külföldi termék.

A Levegő Munkacsoport szerint ugyanakkor jelenleg a hazai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök több mint 40 százaléka növényvédő szerekkel szennyezett, és több, forgalomban lévő permetszer lehetséges rákkeltő, vagy károsítja a hormonrendszert.

A változásokat a mostani gyakorlaton indokolja továbbá a Levegő Munkacsoport szerint az is, hogy idei felméréseik alapján: a magyar lakosság döntő többsége - 84 százaléka - szerint az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az emberek egészségére.

(Hírextra.hu)

A pénzügyőrök azt ígérik, a karácsony közeledtével egyre több helyen csapnak majd le hamisítványok után kutatva.

150 millió forint értékű hamisított ruhát vontak ki a forgalomból a vámosok az elmúlt napokban. Razziáztak Budapesten egy raktárbázisban, a Józsefvárosi piacon, de Rajkán is eredményesek voltak. A pénzügyőrök azt ígérik, a karácsony közeledtével egyre több helyen csapnak majd le hamisítványok után kutatva.

Budapesten a X. kerületben, egy raktárbázisban több mint 13 ezer darab hamisított pólót, nadrágot és pulóvert foglaltak le, ezzel egy időben a Józsefvárosi piacon még 900 darabot. A hamisítványok feketepiaci értéke több mint 66 millió forint volt.

A vámosok a múlt héten is eredményesek voltak: Budapesten, és Rajkán 55 ezer darab hamisítványt vontak ki a forgalomból, ezek értéke majdnem elérte a 80 millió forintot.

A karácsony közeledtével a vám-és pénzügyőrség munkatársai még nagyobb figyelmet fordítanak a közterületek és a piacok ellenőrzésére. A hamis termékek ugyanis nemcsak az áruk hivatalos hazai forgalmazójának okoznak kárt, hanem az emberi egészséget is veszélyeztetik.

(Hírszerző.hu)

Tisztességes kereskedelem?

Egy éves a tisztességtelen kereskedelem tilalmáról szóló törvény. Mi történt az elmúlt egy évben? Betartják vagy inkább betartatják a jogszabályt a kereskedőkkel? Mit jelent a tisztességes kereskedelem, és milyen tisztességtelen praktikákkal próbálkoznak? Tudatosabbak lettünk-e mi fogyasztók az elmúlt egy esztendő alatt? Tudjuk már kinek mihez van joga, azaz mit tehetnek meg velünk a kereskedők, és hova forduljunk, ha baj van? Tanulságok, együttműködések, kihívások és feladatok a fogyasztóvédelemben.

A Panaszkönyvben Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója.

Adás:
2009. november 2. hétfő 17.30 és 23.30
2009. november 6. péntek 10.05
2009. november 8. vasárnap 8.05

A Mitac navigációs termékeinek kiskereskedelmi árait rögzítette több cég, amiért 103 millió forintos GVH-s bírság járt.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2006 novemberében indított eljárást a Mitac GPS készülékeket hivatalosan forgalmazó LCP Systems-szel szemben. A versenyhatóság szerint valószínűsíthető volt, hogy a társaság, valamint a terméket nagy- és kiskereskedelmi forgalomban értékesítő vállalkozások között megállapodás jött létre a Mitac termékek kiskereskedelmi áraira vonatkozóan.

A vizsgálat során a versenykorlátozó megállapodás szereplőjeként képbe került a hálózati eszközöket és más telekommunikációs termékeket forgalmazó RRC-csoport, a nagykereskedő Hamex, valamint a PDAMánia webáruházat működtető Speedshop. Ezek a cégek 2005-ben és 2006-ban rögzítették termékeik árát és komoly szankciókkal fenyegették meg azokat a vállalkozásokat, amelyek annál olcsóbban árusítottak.

A hatóság szerint a versenykorlátozó megállapodás több elemből tevődött össze: az LCP-RRC közötti árkartellből, a Mitac és az LCP áregyeztetéséből és az LCP magyarországi ártartó rendszeréből.

Az árak rögzítése végül nem hozott komoly piaci előnyt, mert a Speedshop a megegyezés ellenére is olcsóbban kínálta a Mitac termékeit.

A lefolytatott vizsgálat végül 103 millió forintos bírsággal zárult: a Mitacra 50 millió, az LCP-re 43 millió, a Hamexre 9 millió, a RCC-re szimbolikus 1 millió forint bírságot szabott ki. A bírság alapjául a vállalkozások által az eljárásban érintett termékekből a magyar piacon elért árbevétel szolgált. A Mitac és az LCP vállalkozásokkal szemben súlyosító körülménynek tekintette a GVH, hogy a két cég a versenykorlátozás értelmi szerzője volt, ellenőrizte az ártartást, és jelentős piaci részesedésű termékekre kötött versenykorlátozó megállapodást, ráadásul az LCP-t korábban már elmarasztalták.

A Speedshop-pal szemben azért nem szabott ki bírságot a GVH, mert az árletörő tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy az ártartó rendszer a gyakorlatban nem működött megfelelően.

(Forrás: Kreatív Online)

Rossz minőségű, pálmaolaj tartalmú élelmiszer forgalomba hozatala miatt nyomoz a rendőrség a Vas megyei Celldömölkön, házkutatást is tartottak. Gábriel Gábor őrnagy, a Vas megyei rendőrkapitányság sajtóügyletese, a Vas Népe értesülését megerősítve, kedden az MTI-nek elmondta: a rendőrségi vizsgálat feljelentés alapján indult, de a nyomozás érdekeire hivatkozva részleteket nem közölt.

Az élelmiszer-biztonsági hatóság október 21-én tartott ellenőrzést egy budapesti székhelyű cég fővárosi raktárában, mert a Magyar Televízió egyik riporterének értesülése szerint a cég által forgalmazott, és a celldömölki üzemben készített tejföl pálmaolajat tartalmazott: a tej, a tejföl, a tejszín, a kefir és a joghurt a szabványok szerint kizárólag tejből készülhetnek.

A laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy a tejben lévő zsírtartalom 55 százalékban pálmaolajból származik. A Friss Élelmiszer Kft. egyik tulajdonosa, Zavracsányi Melinda szerint az üzemben próbagyártás folyt, egy pálmaolajat legálisan tartalmazó termék előállításával kísérleteztek, és emberi mulasztás miatt kerülhetett az anyag kizárólag a tejfölbe. Ennek ellenére a cég összes október 21-e előtt gyártott termékét visszahívták a boltok polcairól.

Celldömölkön, az üzem területén a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságának szakemberei a napokban több ezer liter űrtartalmú üres és több száz liternyi pálmaolajjal teli hordót találtak – mondta el a megyei lapnak nyilatkozó Sélley Erzsébet megyei főállatorvos.

Az ellenőrök átnézték a cég számláit is, amelyekből kiderült, hogy májusban, szeptemberben és októberben is vásároltak pálmaolajat. Kiderült, hogy az üzem által dokumentált gyártás során ezer liter tejszínből 5.411 liter tejfölt készítettek és értékesítettek. A cég munkatársai elismerték, hogy növényi zsiradékot is használtak a gyártás során. Az élelmiszer-biztonsági hatóság a celldömölki üzem minden fellelhető termékéből mintát vett, és zárolt 4.500 liter tejet, 700 liter tejföl alapanyagot, több mint nyolc tonna gyártásközi terméket és 2,3 tonna készterméket. Az újabb laboratóriumi vizsgálatok várhatóan csütörtökre készülnek el.

(MNO.hu)

Ezúttal nem laptop, hanem hordozható DVD lejátszó sorozat kényszerül visszahívásra. Az ok: túlhevülő, tűzveszélyes akkumulátor.

Az elmúlt időkben lassan már hozzászokhattunk ahhoz, hogy nem telik el hét anélkül, hogy legalább egy-két gyártó ne jelentene be valamilyen termékvisszahívást, melynek hátterében olykor apró, máskor komolyabb probléma áll. Ezúttal a Coby Electronics kényszerül visszahívásra.

A gyártó bejelentette: visszahívja TF-DVD-8501 típusszámú, 8,5 collos kijelzővel szerelt hordozható CD/DVD lejátszót. Ahogy az a legtöbb esetben ilyenkor lenni szokott, most is az akkumulátor a ludas, mégpedig azok az áramforrások, melyek sorozatszáma a "HY" karakterpárossal kezdődik.

A Coby Electronics közlése szerint a nem megfelelő minőségű akkumulátor adott esetben túlhevülhet, és akár tűzesetet is okozhat. Eddig nyolc olyan esetről lehet tudni, amikor a túlmelegedő akksi tűzet okozott, de szerencsére eddig csak anyagi kár keletkezett, személyi sérülés nem történt. A 2007 óta forgalmazott készülék tulajdonosait arra kéri a gyártó, hogy távolítsák el a hibás akkumulátort, és a csere ügyében vegyék fel a kapcsolatot a cég munkatársaival, illetve a forgalmazóval.

(Technet.hu/Radics Boglárka)

Parkolópályán

Követeléskezelők, ügyvédi irodák, felszólítások, átláthatatlan, kaotikus állapotok és túlterhelt bíróságok. Behajthatják, és be is hajtják az elmaradt parkolási bírságokat az adósságkezelő cégek. De mennyi időre visszamenőleg követelhető jogosan az autóstól a büntetés megfizetése? Mennyi az elévülési idő, és milyen körülmények hosszabbítják meg a behajthatóságot? Milyen jogalapon adják-veszik személyes adatainkat a különböző követeléskezelő cégek? És végül mit tegyen az autós? Várjon, alkudozzon, pereskedjen vagy fizessen? Mikor lesz végre rend a fővárosi parkolási ügyekben? Egy véget nem érő történet újabb fejezete.

Adás:
2009. október 26. hétfő 17.30 és 23.30
2009. október 30. péntek 10.05
2009. november 1. vasárnap 8.05

Visszahívják a celldömölki telephelyű Friss Élelmiszer Kft. október 21-ig előállított és kereskedelmi forgalomba került összes tejtermékét, mivel a termékek nem felelnek meg az előírt összetételnek - közölte az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az intézkedés a következő termékeket érinti: Kemenesi magas hőmérsékleten hőkezelt homogénezett félzsíros (2,8 százalékos) és zsírszegény (1,5 százalékos) tej, Kemenesi és Őrségi 20 százalékos tejfölök, valamint Kemenesi 3 százalékos kefir és natúr joghurt. Ez lefedi a Kft. teljes termékkörét, mivel a vizsgálatok lezárásáig kérdéses, hogy mely termékek esnek minőségi kifogás alá.

A visszahívás oka, hogy a termékek nem felelnek meg a jogszabályokban és a Magyar Élelmiszerkönyvben rögzített megnevezésekhez - tej, tejföl, kefir, joghurt - kapcsolódó összetételnek, mivel azok növényi zsírt tartalmaznak a tejzsír helyett.
Hamisítás gyanúja miatt az ügyben már folyamatban van a hatósági eljárás - olvasható a közleményben.

A Friss Élelmiszer Kft. egyik tulajdonosa csütörtökön délután arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a próbagyártás során emberi mulasztás következményeként hibás termékek kerültek kereskedelmi forgalomba. Kiemelte: saját hatáskörben intézkedtek a termékek haladéktalan visszahívásáról, és az üzemben a gyártás teljes szortimentben továbbra is zavartalanul működik.

(Hírszerző.hu)

Száguldás
Gyorshajtás, büntetés és méltányosság. Milyen esetben kérhetünk méltányosságot egy büntetés végrehajtásánál? Elég ok erre, ha a szabálysértő időközben elhunyt? Mit jelent az üzembentartás, és milyen kötelezettségekkel jár az autó tulajdonlása? Mit tegyen egy anya, ha halott gyermeke után kell megfizetnie a büntetéseket? Zéró tolerancia a halottakkal szemben is?

Bankváltás.hu
Biztos benne, hogy az Ön számára a jelenlegi bankszámlája és bankkártyája a legmegfelelőbb? Ha kíváncsi, mostantól összehasonlíthatja a bankok ajánlatait egyetlen internetes oldalon. Díjak, szolgáltatások, hitelválasztási tanácsok, hogy ne érje meglepetésként egy jobb ajánlat

Adás:
2009. október 19. hétfő 17.30 és 23.30
2009. október 23. péntek 10.05
2009. október 25. vasárnap 8.05

A parlament hétfőn elfogadta az élelmiszer-beszállítók védelméről szóló törvényt. Az élelmiszer-feldolgozók úgy tűnik elégedettek, a kereskedők azonban nem. Gondjuk van többek között a 30 napos fizetési határidővel és az elkészítendő üzletszabályzattal, valamint azzal is, hogy szerintük teljes körűen védelmünkbe vettük a multikat. Már nem mondja senki, hogy 80 százalékban magyar áru lesz a boltok polcain.

Hétfő délután az Országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a köztársasági elnök által júniusban megfontolásra visszaküldött, és azóta átdolgozott törvényt, mely a „mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról” szól. A jogszabály 2010. január elsején lép hatályba.

A törvény felsorolja a tisztességtelen magatartási formák jó részét, ezért az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) elnöke, Éder Tamás reméli, kicsit kiegyensúlyozottabbá válik beszállítók és kereskedők kapcsolata. Nincsenek ugyanakkor illúziói arról, hogy a törvény el tudná törölni az erőkülönbséget. Azt gondolja, főleg a kis- és közepes cégeknek lesz könnyebbség, hogy bizonyos korábban a gyakorlatban alkalmazott lépéseket nem tehet meg velük szemben a kereskedő következmény nélkül.

Tény, hogy sok pontban változtattak a szövegen, de még mindig vannak benne kérdések – állítja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György. Egyetért a céllal, hogy szabályozni szükséges a kereskedő és a beszállító kapcsolatát, de a részleteket illetően vannak fenntartásai, például a 30 napos fizetési határidővel és az úgynevezett üzletszabályzattal kapcsolatban.

Alaposabb elemzéshez több idő szükséges, mondták mindketten, a szöveg ugyanis csak hétfő délelőtt vált ismertté.

30 napos fizetési határidő
A legfontosabb vívmány, hogy az átvételt követő harmincadik napig fizetniük kell a kereskedőknek, ami a mai gyakorlatban sajnos még egyáltalán nem jellemző – jelenti ki Éder Tamás. Van aki ezt a tételt feleslegesnek tartja, mondván, hogy a mezőgazdasági rendtartási törvény is ugyanígy szabályoz. Csakhogy az agrárrendtartás szerint ennek nincs következménye, az új törvénnyel pedig lesz.

Vámos Györgynek ez a pont is szemet szúrt. Semmi gondja a határidővel, különösen hogy az agrárrendtartási törvény is előírja. A baj ott kezdődik, hogy a kereskedő minden nap rendel, minden nap szállítanak neki, de a számlát (ami az adótörvény szerint a fizetés feltétele) többnyire összevontan kapja meg, később, nem naponta – vázolta. Így előfordulhat, hogy a kereskedő csak jóval a termék átvételét követően kapja meg a számlát. Ekkorra a 30 napos fizetési határidő a gyakorlatban elolvad, ami kezelhetetlen lehet a kereskedő számára – szögezi le.

Polcpénz és társai
Éder Tamás üdvözölte, hogy nem valós szolgáltatásért nem kérhetnek térítést a nagyobb láncok, ahogy olyan szolgáltatásért sem, amit nem kért a beszállító, valamint hogy a szolgáltatás díjtételének arányosnak kell lennie annak nagyságával. Szerinte ezzel sokkal átláthatóbb lesz a kereskedő és a beszállító viszonya, és utóbbi kevésbé lehet kiszolgáltatva, mint eddig. A szerződések átdolgozása ugyan fog okozni némi nehézséget, de ennyit megér – tette hozzá.

Magától értetődő, hogy a kereskedő akkor ne kérhessen szolgáltatásért pénzt, amikor nem ad cserébe semmit, ezt Vámos György sem vitatja. Azt már furcsállja, hogy a húszmilliárd forintos éves forgalom feletti üzleteknek szolgáltatásaikat üzletszabályzatban kelljen nyilvánosságra hozniuk, és ez „általános szállítási feltételnek” minősüljön. Az OKSZ számára nem egyértelmű továbbá, hogy milyen mélységben kell az üzletszabályzatban meghatározni az utólagos visszatérítéseket.

Minden élelmiszerre vonatkozik

A köztársasági elnök által visszaküldött törvényben még mellékletben rögzítették, mely termékcsoportokra vonatkozzon a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalma. Ezt az ÉFOSZ kifogásolta, mert nem tartották jónak a szűkítést. Most minden élelmiszer forgalmazására állnak a tilalmak.

Az OKSZ szerint ez éppenséggel nem szolgálja a magyar termelők és kisfeldolgozók érdekeit, mivel a törvény végül nem csak azokra a termékcsoportokra vonatkozik, ahol jellemzően erős a magyar mezőgazdaság. Úgy látják, most a magyar élelmiszer-feldolgozásban jelentős szerepet játszó multinacionális cégeket immár teljes körben védelmünkbe vettük, amire nem volt szükség.

Köddé vált a magyar áruk védelme

A törvényt megelőzően elkészült, de végül hatályba nem lépett élelmiszerkódex talán legismertebb ígérete az volt, hogy nyolcvan százalékban magyar áruk lesznek a boltok polcain, és pont ez a pontja vérzett el. A Gazdasági Versenyhivatal ugyanis az uniós és a magyar versenyjogra hivatkozva többek között ezt a pontot is vizsgálta. Az OKSZ egyébként a kódextárgyalásokon többször is felvetette, hogy egyes pontjai ütközhetnek az európai versenyjoggal, de hiába.

Éder Tamás továbbra is fenntartja, hogy bár jogszabályban nem szerepelhet a magyar áruk védelme, kódexben igen. Azzal érvel, hogy míg előbbinél vannak következmények a be nem tartásra, utóbbinál nincsenek, mert az csak ajánlás. Lehetett volna olyan megoldást találni, ami az aláíró feleket és a GVH-t is kielégíti. Üzleti kultúrát nagyon nehéz jogszabályokkal terelgetni, erre sokkal alkalmasabb lett volna a kódex – tette hozzá.

Szankciók

A tisztességtelen kereskedőre kiszabható bírság maximuma a törvény szerint a kereskedő előző évi nettó árbevételének tíz százaléka (vagyis figyelembe veszik a cégméretet is), legalább százezer, legfeljebb ötszázmillió forint lehet, az ismétlődés pedig ennél is súlyosabb büntetést von maga után.

A törvény által rögzített szankciókat elfogadhatónak tartja Éder Tamás, és azt is, hogy első alkalommal megállapítás nélkül megúszható a szabályszegés, amennyiben a kereskedő ígéretet tesz a korrekcióra. Helyesli, hogy ellentétben a korábbiakkal, komoly következményei lehetnek a tisztességtelen viselkedésnek.

Vámos György a tisztességtelen kereskedők nyilvánosságra hozatalával egyet ért, azonban megjegyzi, jó lenne, ha ugyanilyen szabály alapján az élelmiszer-feldolgozók kihágásai is felkerülnének a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal honlapjára, az élelmiszertörvény alapján.

Ami hiányzik

Nehezményezi Vámos György, hogy az élelmiszer-feldolgozók és a mezőgazdasági termelők kapcsolatát nem szabályozták a törvényben, pedig ezt többször is kezdeményezték a jogalkotónál. Mint mondta, a termelők elsősorban a feldolgozókkal és a viszonteladókkal állnak kapcsolatban. Tehát ha panaszkodnak, hogy keveset kapnak a megtermelt mezőgazdasági alapanyagokért, akkor a velük ténylegesen üzleti kapcsolatban állókat kell megregulázni. A kódexben ez szerepelt – tette hozzá.

Az ÉFOSZ nem zárkózik el attól, hogy szabályozva legyen a feldolgozó és a termelő kapcsolata, de azért megjegyzi, hogy a termelők demonstrációi jellemzően a kereskedők felé irányultak, nem a feldolgozók felé. Látványos hiányosságok sokkal inkább a beszállító és a kiskereskedő kapcsolatában voltak, ezért elsősorban ezt kellett kezelni.

(FN.HU)

Fizetnie kell az autósnak, hiába volt érvényes kötelező biztosítása vagy cascója a MÁV Biztosítónál. Ki a felelős azért, hogy a csődbe ment biztosító nem fizette meg az ügyfelei tartozását? Valóban nincs más megoldás, több tízezren saját zsebből kell kifizessék az általuk okozott kárt? Kihez forduljanak most a kétségbeesett autósok? Miért kötelező a biztosítás, ha bármikor ilyen helyzetbe kerülhetünk? Ki a felelős a kialakult helyzetért? Mit tegyen az, aki évekig rendesen fizette a biztosítást, most mégis több százezer forintot keresnek rajta? Egy csődbe ment biztosító és több tízezer kétségbeesett autós története.

Adás:
2009. október 12. hétfő 17.30 és 23.30
2009. október 16. péntek 10.05
2009. október 18. vasárnap 8.05

Erre csak annyit mondhatok: nagyon helyes!

Összesen közel hatmillió forint bírságot szabnak ki a jogsértéseket elkövető kereskedelmi egységekre a múlt héten tartott ellenőrzések nyomán a vámosok. A boltosok az idei év hátralévő részében is fokozott ellenőrzésekre számíthatnak.

A Vám- és Pénzügyőrség 5,6 millió forint bírságot szab ki azokra a kereskedelmi egységekre, amelyeknél jogsértéseket állapítottak meg a múlt heti ellenőrzések során. Az összes ellenőrzés közül 94 esetben – az esetek közel negyedében - találtak szabálytalanságot a vámosok. Elsősorban a jövedéki előírásokat sértették meg, illetve a nyugtaadási kötelezettség és az árueredet igazolását mulasztották el a boltosok. Három üzletet be is zárnak a jogsértések miatt.

A Vám- és Pénzügyőrség idén is szigorúbb ellenőrzéseket végez a kereskedelmi egységekben, a közterületeken, piacokon és az alkalmi rendezvények közvetlen közelében. A fokozott ellenőrzéseket 2007 augusztusában indították a feketegazdasági elleni küzdelem részeként. A jogszabályi előírások megsértőit akár több százezer forint jövedéki bírsággal is sújthatják, és az üzlethelyiséget akár hatvan napra is bezárhatják.

(Napi Gazdaság)

Alvó számlák

Elfelejtett, megszűntnek hitt számla után érkező fizetési felszólítás. Mit tegyünk, ha évek óta nem használt bankszámlánkról kiderül, hogy nem alszik és nem szűnt meg, hanem nagyon is aktív, és hónapról hónapra egyre több tartozást mutat? Jogos-e több év után a bank részéről, hogy követeléskezelőnek adja át az alvó számlákból fakadó adósságunkat? Miért nem szüntetik meg a számlát, ha évek óta nincs rajta pénzmozgás? Mire számolnak fel költséget, ha nem szolgáltatnak cserébe semmit? És miért nem figyelmeztetik az ügyfeleket, hogy elmaradásuk van? Elfelejtett számlák, halmozódó tartozások, követeléskezelők és csodálkozó ügyfelek. A bizalom összeköt?

Adás:
2009. október 5. hétfő 17.30 és 23.30
2009. október 9. péntek 10.05
2009. október 11. vasárnap 8.05

A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a biztosítókartellben érintett valamennyi vállalkozás keresetét. A másodfokon eljáró bíróság döntése azt jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogszerűen marasztalta el versenykorlátozó megállapodásért a cégeket és jogosan rótt ki rájuk összesen 6,8 milliárd forint bírságot.

A versenytanács 2006. végén hozott határozata szerint a verseny korlátozására alkalmas magatartás tanúsított az Allianz Hungária, a Generali-Providencia, a márkakereskedők országos szövetsége és három alkuszcég azzal, ahogyan megállapodtak 2003-2005-ben a márkaszervízekben érvényes autójavítási óradíjakról. A versenytanács összesen hat, 2000. október 4. és 2005. augusztus 31. között megkötött megállapodást tartott versenyjogot sértőnek.

A versenyhatóság döntése ellen az érintettek - a Porsche Biztosítási Alkusz kivételével - bírósághoz fordultak. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság 2009. január végén részben megváltoztatta a GVH döntését, nem látta bizonyítottnak, hogy a biztosítók és az alkuszcégek tiltott versenykorlátozó megállapodást kötöttek volna.

Az első fokú bírósági döntés ellen mindkét fél fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla 2009. szeptember 24-én teljes egészében elutasította a versenyhatóság által elmarasztalt vállalkozások kereseteit. A másodfokon eljáró bíróság így a GVH határozatában megállapított valamennyi jogsértést, és a teljes bírságösszeget jogszerűnek találta. Az ítélet jogerős, ám a felperesek felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhatnak.

A GVH által kiszabott bírság egy részét az érintett vállalkozások már befizették. Az Allianz Zrt., a Generali Zrt, a Porsche Biztosítási Alkusz Kft. még 2007 márciusában befizette a teljes bírságösszeget. A Magyar Opelkereskedők Kft. 13,6 millió forintot fizetett be. A Gémoszt és a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft-t a bíróság a jogerős döntésig mentesítette a bírság befizetése alól. A jogerős döntés kézhezvétele után a Gémosznak 360 millió forintot, a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft-nek 13,6 millió forintot, a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft-nek 31,4 millió forintot kell kamatostul befizetnie bírságként.

A GVH eredeti határozata szerint az Allianz Hungária Biztosító Rt. 5,319 milliárd forint, a Generali-Providencia Biztosító Zrt.1,046 milliárd forint, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége 360 millió forint, a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft. 13,6 millió forint, a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft. 45 millió forint, a Porsche Biztosítási Alkusz Kft.-t 30,7 millió forint bírságot kell(ett) fizessen.

(Index)

Meglena Kuneva, az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi biztosa az iPhone visszahívását iskilátásba helyezte, ha a szakértői vizsgálatok veszélyesnek ítélik a készüléket.

Az Európai Unió és az Apple kapcsolata sosem volt igazán rózsás, hiszen a fixen beépített akkumulátorok öregedéséből adódó rövidebb termékélettartam és az iTunes területileg eltérő árszabása miatt már eddig is több eljárás indult, most pedig a robbanó iPhone-ok miatt folyik a nyomozás. Az Európai Bizottság korábban az Apple és négy globális zenekiadó ellen indított antitröszt eljárást, mivel az iTunes árszabása hátrányosan különbözteti meg az Európai Unio lakóit, hiszen az Egyesült Államokban alkalmazott 0,99 dolláros, azaz 0,74 eurós, illetve 0,50 angol fontos árszabás helyett zeneszámokért 0,99 eurót, illetve 0,79 angol fontot számláz az Apple, mely a helyi adókat figyelembe véve is túlzónak tűnik, hiszen 33 illetve 58 százalékkal magasabb értéket jelent. Az uniós fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi törvények a fixen beépített akkumulátorok ellen is igyekeznek fellépni, ám a több embert megsebesítő robbanó iPhone-ok ennél komolyabb következményekkel is járhatnak.

Meglena Kuneva, az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi biztosa nemrég arról számolt be, hogy az Egyesült Királyságból, Franciaországból és Németországból is több bejelentés érkezett már azzal kapcsolatban, hogy az Apple iPhone robbanása illetve felgyulladása kisebb-nagyobb sérüléseket, illetve egy esetben a tulajdonos ruhájának meggyulladását is okozta, melyek miatt saját szakértői vizsgálatot is elrendelt az EU. Kuneva hangsúlyozta, hogy ha a vizsgálat veszélyesnek ítéli az Apple iPhone-t akkor az ugyanúgy visszavonásra kerül, mint például korábban egy olasz Senseo kávégép, mely egy tulajdonos kezét égette meg. Az Apple szóvivője korábban arról számolt be, hogy a robbanások és gyulladások sosem spontán történtek, hanem általában a felhasználó felejtette telefonját a napon vagy valami hőforráshoz közel, ilettve ejtette el azt. Kuneva azonban azt is jelezte, hogy az Apple hivatalosan is elismerte, hogy bizonyos elszigetelt esetekben a lítium-ion akkumulátorok gyártási hibája következtében is bekövetkezhetnek balesetek.

...és ismét mérget etetnek fel velünk...

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vizsgálja, került-e Magyarországra a génkezelt lenmagos készítményből, az eredményről később tájékoztatnak – közölte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szerdán.

Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy génkezelt, az Európai Unióban egyelőre nem engedélyezett lenmagot is tartalmazó élelmiszerek érkeztek több uniós tagállamba Kanadából. Olyan növényről van szó, amelynek fogyasztását Kanadában és az Egyesült Államokban is engedélyezik, a génmódosítás tekintetében megosztott EU-ban azonban egyelőre nem vihető piacra.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet úgy tudja, hogy az uniós országok közül eddig Németország, Svédország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Belgium, Hollandia, Portugália, Luxemburg, Románia mellett Magyarország, valamint a nem EU-tag Svájc területén is felbukkant valamilyen a gyomirtó szerekkel szemben mesterségesen ellenállóvá tett len magjából készített kenyérféleség. Az Európai Bizottság arra kérte a tagországokat, hogy ezeket a készítményeket vonják ki a kereskedelmi forgalomból. Intézkedtek annak érdekében is, hogy Kanada leállítsa a szállításokat.

(MTI)

Jogos betegek?
Betegjogok, avagy jogaink betegségben és egészségben. Mit tehetnek meg velünk az egészségügyi intézményekben és mit nem? Mihez szükséges a beleegyezésünk, és miben dönthetnek a hozzátartozók helyettünk? Mit jelent az emberi méltósághoz, az önrendelkezéshez, a tájékoztatáshoz, vagy a kapcsolattartáshoz való jog? Miben segíthetnek a betegjogi képviselők? Jogok, kötelezettségek, vélt és valós sérelmek az egészségügyi ellátásban.

Vitarendezés
Békéltetnek, határozatot hoznak, ajánlanak, köteleznek. Milyen hatásköre van a békéltető testületeknek? Milyen esetben forduljunk hozzájuk, és mi történik, ha jogosnak találják a panaszunkat? Melyek a békéltető testületi eljárás megindításának feltételei? Mikor és kire nézve kötelező érvényű a döntésük? Fogyasztóvédelmi vitarendezés bíróságon kívül.

Adás:
2009. szeptember 28. hétfő 17.30 és 23.30
2009. október 2. péntek 10.05
2009. október 3. vasárnap 8.05

Agresszív kereskedelmet gyanít a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a cseh Capital Partners magyarországi egységeinek működésében, így a Gazdasági Versenyhivatalhoz utalja az ügyet. A cég a fogyasztó tiltakozása ellenére is hívogatta leendő ügyfeleit, ami ütközik a hatályos törvényekkel.

Átfogó vizsgálatot folytatott PSZÁF a csehországi székhelyű Capital Partners a.s. befektetési szolgáltató Magyarországon működtetett függő ügynöki hálózata, illetve egyes függő ügynökök - a balatonfüredi székhelyű AFIN HU Kft. és a budapesti Oceangate Securities Kft. - tevékenységére vonatkozóan. A Felügyelet korábban felhívta a figyelmet: az ügynökhálózat tevékenysége az ügyfelek számára átláthatatlan.

A Felügyelet elvégezte a hálózat működése szempontjából kiemelt jelentőségű tagok fogyasztóvédelmi vizsgálatát is. Ezek alapján olyan elemeket azonosított, amelyek az agresszív kereskedelmi gyakorlatra, az ésszerűen elvárható szintű szakismeret, a jóhiszeműség és a tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondosság hiányára utal.

A jelek továbbá a fogyasztói magatartás torzítására (ami a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozna meg), a fogyasztók megtévesztésére, jelentős információ elhallgatására, elrejtésére, vagy homályos, érthetetlen, félreérthető és időszerűtlen módon rendelkezésre bocsátására, illetve a termékek lényeges jellemzőinek, különösen azok veszélyeinek, kockázatainak nem megfelelő megjelenítésére utalnak - írja a PSZÁF közleménye.

A Felügyelet szerint így az AFIN HU Kft. és az Oceangate Securities Kft. magatartása sértheti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt (Fttv.). Ilyennek minősül ugyanis - többek között - a telefonon, telefaxon, elektronikus levelezés útján ismétlődően és nem kívánt módon a fogyasztó sürgetése, nem ideértve azokat az eseteket, ahol a megkeresés célja a vállalkozás szerződéses kötelezettsége teljesítése.

A függő ügynökökkel jogviszonyban álló magánszemélyek a közvetítőcégek, s a Capital Partners nevében telefonon úgynevezett "hideg hívásokkal" kutatnak föl lehetséges ügyfeleket. A nyilvános adatbázisok alapján kiválasztott személyeket azok tiltakozása, kifejezett kérése ellenére is többször felhívják a cég ajánlatával. Ez felveti az agresszív kereskedelmi gyakorlat gyanúját.

A Capital Partners a.s. működési modellje alapján - mivel az eladások ösztönzése közvetlenül a társaság érdekében áll - felel a Magyarország területén működő függő ügynöki hálózatának tevékenységéért is. Mivel azonban a két függő ügynök tevékenysége több, mint három megyére terjed ki és az ilyen tevékenység minden egyéb körülményre tekintet nélkül érinti a gazdasági versenyt, a Felügyelet az Fttv alapján további intézkedés céljából a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult.

(Klikkbank.hu)

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ma nyilvánosságra hozott határozataiban 17 esetben szabott ki bírságot, illetve írt elő kötelezettségeket magánnyugdíjpénztárak számára. A kirótt bírságok együttes összege 12,6 millió forintra rúg.

A felügyeleti intézkedésekre részben azért került sor, mert az érintett magánnyugdíjpénztárak késedelmesen dolgozták föl az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól (APEH) megkapott tagdíj-bevallási és befizetési adatokat. Emiatt pénztártagjaik befizetett tagdíjait is csak késve tudták beazonosítani és lekönyvelni azok egyéni számláin. A Felügyelet által kért adatszolgáltatások alapján megállapítható volt: a szankcióval sújtott magánnyugdíjpénztáraknál – noha az APEH-től 2009. április 2-án, illetve azt követően havonta folyamatosan megkapták a tagokra vonatkozó bevallási adatokat – 2009. június 30-ig egyáltalán nem könyvelték le a tagok egyéni számláira azok tagdíjait.

Ez sértheti a pénztártagok érdekét, hiszen az APEH-től átutalt tagdíjak lekönyvelésükig a pénztári közös függő számlán maradnak, s nem kerülnek át – a magánnyugdíjpénztári választható portfóliós rendszer miatt időközben esetleg a függő számlától eltérő hozamokat elérő – egyéni számlákra. (Az utólagos könyvelést követően azonban a magánnyugdíjpénztárak természetesen a függő számlán elért hozamokat is jóváírják az egyéni számlákon.)

Másrészt, több magánnyugdíjpénztár esetében a felügyeleti intézkedés oka az volt, hogy hibásan, késve vagy egyáltalán nem küldték meg adataikat a Felügyelet által működtetett Pénztárak Központi Nyilvántartása (PKN) részére. A Felügyelethez beérkezett adatszolgáltatások alapján megállapítható volt: egyes pénztárak annak ellenére sem szüntették meg a központi és pénztári nyilvántartás közötti eltéréseket, hogy erre a Felügyelet – korábbi témavizsgálata nyomán – már határozatban kötelezte őket.

A Felügyelet pénztári piaccal foglalkozó szakemberei ma konzultációt tartottak a hazai magánnyugdíjpénztárak vezetői részére. A megbeszélés során a Felügyelet egyértelműen kinyilvánította: a továbbiakban is folyamatosan ellenőrizni fogja, hogy a magánnyugdíjpénztárak a jogszabályoknak megfelelően teljesítik-e adatszolgáltatási kötelezettségüket a PKN felé, illetve hogy megfelelő időben írják-e jóvá a tagok befizetéseit azok egyéni számláin. Utóbbi kapcsán a szankcióval sújtott pénztáraknak rendszeres külön adatszolgáltatást is teljesíteniük kell a Felügyelet számára a következő fél évben. A Felügyelet és a pénztári szakértők a továbbiakban folyamatosan egyeztetnek a szektorban jelentkező problémák megoldásáról.

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]

Na ilyenből kellene jó sok, hogy elkezdjünk a tisztesség irányába haladni:

Összesen több mint 1,9 milliárd forintos bírságot szabott ki kartellezés miatt a magyarországi bankkártyapiac két szereplőjére, a Visára és a Mastercardra és számos pénzintézetre a GVH. A Mastercard sajnálattal vette tudomásul a döntést és megfellebbezi azt. Az OTP nem ért egyet vele, perelni is fog de befizeti a pénzt.

A GVH döntését azzal magyarázta, hogy a pénzintézetek egységesen és közösen rögzítették a Visa és a Mastercard kártyatársaságok jutalékát, amivel torzult a kártyatársaságok és a bankok közötti verseny is. A versenyhatóság az említett két nemzetközi kártyatársaságra vetette ki a legnagyobb büntetést, mivel megítélésük szerint e társaságok biztosítottak keretet a Merkantil Bank kivételével szinte minden magyar bankot érintő versenykorlátozó megállapodásnak.

A pénzintézetek összesen 968 millió forintos bírságot kaptak, a versenyhatóság az OTP Bankot 281 millió, a Budapest Bankot 188 millió, az MKB Bankot 84 millió, a K and H Bankot 127 millió, a CIB Bankot 91 millió, az Erste Bankot 107 millió, az ING magyarországi fióktelepét 90 millió forint megfizetésére kötelezte. A két magyarországi kártyatársaság, a Visa és a Mastercard egyenként 477 millió forintos büntetést kapott. A kártyás fizetési rendszerek piacára később belépő, a kártyatársaságok és bankok közötti versenykorlátozó megállapodáshoz utólag csatlakozó bankok esetében csak jogsértést állapított meg a hatóság.

A Visa és a Mastercard bűnösségét a versenyhatóság elsősorban abban látja bizonyítottnak, hogy a két vállalkozás szabályzata lehetőséget adott arra, hogy a magyar bankok közösen, mindkét kártyatársaságra azonos díjakat állapíthassanak meg, valamint a bankok elismerték, hogy kezdetben e két társaság kifejezetten segítette őket egyezségre jutni.

A versenyjogi büntetésben részesített bankok még 1996-ban állapították meg az egységes bankközi jutalék mértékét, ami nem biztosított esélyt arra, hogy a Visa és a Mastercard közötti verseny éreztesse hatását. A pénzintézetek ugyanis közvetetten befolyásolták a kereskedői díj - vagyis a kereskedő által a kártyás fizetést elfogadó banknak fizetett jutalék - szintjét, ami eredetileg a bankok közötti verseny egyik legfontosabb tényezőjének kellett volna lennie.

A GVH szerint a verseny feltételei adottak lettek volna, hiszen részben más bankok voltak tagjai a Visa és a Mastercard rendszerének, e két társaság ráadásul eltérő díjakat határozott meg a nemzetközi bankkártyás tranzakciókra. A kártyatársaságok 1996 előtt eltérő díjakat alkalmaztak, míg a megállapodás 2008-as felmondását követően szintén eltérő jutalékok érvényesültek.

A versenyhatóság a 2004-2007 közötti időszakban befolyt bankközi jutalékot vette a bírság alapjául, míg jelentős enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vontak maguk is felismerték, hogy a bankközi jutalék mértékén változtatni kell, és az eljárás során együttműködő magatartást tanúsítottak. További enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás egyes elemeiről a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a GVH is tudomást szerzett, illetve az Európai Bizottság még nem sújtott bírsággal részben hasonló megoldásokat. A kartellezés miatt büntetett társaságoknak a GVH határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kifizetniük a bírságot, illetve ugyanennyi idejük van a fellebbezésre is.

A Mastercard ajnálattal, de tudomásul vette, az OTP jogi lépéseket tesz

A Mastercard sajnálattal vette tudomásul a versenyhivatalnak a társaságot is elmarasztaló döntését, részletes véleményüket a határozat kézhezvétele után fejtik ki – mondta Gauder Milan, a Mastercard Europe Magyarországért, Horvátországért és Szlovéniáért felelős igazgatója csütörtökön Budapesten, az OTP-vel közösen tartott sajtótájékoztatón. A Mastercard az MNO-hoz eljuttatott közleményében már a döntés megfellebbezését is bejelentette. Szerintük sem a bankok, sem a Mastercard nem követett el jogsértést.

Nem ért egyet a GVH OTP Bankot is elmarasztaló döntésével a pénzintézet, de a bírságot befizeti. Kovács Antal vezérigazgató-helyettes szerint a versenyhivatal indokai nem állják meg a helyüket. A bírságot befizetik, de megteszik a szükséges jogi lépéseket.

(MNO.hu)