Meglena Kuneva, az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi biztosa az iPhone visszahívását iskilátásba helyezte, ha a szakértői vizsgálatok veszélyesnek ítélik a készüléket.

Az Európai Unió és az Apple kapcsolata sosem volt igazán rózsás, hiszen a fixen beépített akkumulátorok öregedéséből adódó rövidebb termékélettartam és az iTunes területileg eltérő árszabása miatt már eddig is több eljárás indult, most pedig a robbanó iPhone-ok miatt folyik a nyomozás. Az Európai Bizottság korábban az Apple és négy globális zenekiadó ellen indított antitröszt eljárást, mivel az iTunes árszabása hátrányosan különbözteti meg az Európai Unio lakóit, hiszen az Egyesült Államokban alkalmazott 0,99 dolláros, azaz 0,74 eurós, illetve 0,50 angol fontos árszabás helyett zeneszámokért 0,99 eurót, illetve 0,79 angol fontot számláz az Apple, mely a helyi adókat figyelembe véve is túlzónak tűnik, hiszen 33 illetve 58 százalékkal magasabb értéket jelent. Az uniós fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi törvények a fixen beépített akkumulátorok ellen is igyekeznek fellépni, ám a több embert megsebesítő robbanó iPhone-ok ennél komolyabb következményekkel is járhatnak.

Meglena Kuneva, az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi biztosa nemrég arról számolt be, hogy az Egyesült Királyságból, Franciaországból és Németországból is több bejelentés érkezett már azzal kapcsolatban, hogy az Apple iPhone robbanása illetve felgyulladása kisebb-nagyobb sérüléseket, illetve egy esetben a tulajdonos ruhájának meggyulladását is okozta, melyek miatt saját szakértői vizsgálatot is elrendelt az EU. Kuneva hangsúlyozta, hogy ha a vizsgálat veszélyesnek ítéli az Apple iPhone-t akkor az ugyanúgy visszavonásra kerül, mint például korábban egy olasz Senseo kávégép, mely egy tulajdonos kezét égette meg. Az Apple szóvivője korábban arról számolt be, hogy a robbanások és gyulladások sosem spontán történtek, hanem általában a felhasználó felejtette telefonját a napon vagy valami hőforráshoz közel, ilettve ejtette el azt. Kuneva azonban azt is jelezte, hogy az Apple hivatalosan is elismerte, hogy bizonyos elszigetelt esetekben a lítium-ion akkumulátorok gyártási hibája következtében is bekövetkezhetnek balesetek.

...és ismét mérget etetnek fel velünk...

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vizsgálja, került-e Magyarországra a génkezelt lenmagos készítményből, az eredményről később tájékoztatnak – közölte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szerdán.

Az Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy génkezelt, az Európai Unióban egyelőre nem engedélyezett lenmagot is tartalmazó élelmiszerek érkeztek több uniós tagállamba Kanadából. Olyan növényről van szó, amelynek fogyasztását Kanadában és az Egyesült Államokban is engedélyezik, a génmódosítás tekintetében megosztott EU-ban azonban egyelőre nem vihető piacra.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet úgy tudja, hogy az uniós országok közül eddig Németország, Svédország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Belgium, Hollandia, Portugália, Luxemburg, Románia mellett Magyarország, valamint a nem EU-tag Svájc területén is felbukkant valamilyen a gyomirtó szerekkel szemben mesterségesen ellenállóvá tett len magjából készített kenyérféleség. Az Európai Bizottság arra kérte a tagországokat, hogy ezeket a készítményeket vonják ki a kereskedelmi forgalomból. Intézkedtek annak érdekében is, hogy Kanada leállítsa a szállításokat.

(MTI)

Jogos betegek?
Betegjogok, avagy jogaink betegségben és egészségben. Mit tehetnek meg velünk az egészségügyi intézményekben és mit nem? Mihez szükséges a beleegyezésünk, és miben dönthetnek a hozzátartozók helyettünk? Mit jelent az emberi méltósághoz, az önrendelkezéshez, a tájékoztatáshoz, vagy a kapcsolattartáshoz való jog? Miben segíthetnek a betegjogi képviselők? Jogok, kötelezettségek, vélt és valós sérelmek az egészségügyi ellátásban.

Vitarendezés
Békéltetnek, határozatot hoznak, ajánlanak, köteleznek. Milyen hatásköre van a békéltető testületeknek? Milyen esetben forduljunk hozzájuk, és mi történik, ha jogosnak találják a panaszunkat? Melyek a békéltető testületi eljárás megindításának feltételei? Mikor és kire nézve kötelező érvényű a döntésük? Fogyasztóvédelmi vitarendezés bíróságon kívül.

Adás:
2009. szeptember 28. hétfő 17.30 és 23.30
2009. október 2. péntek 10.05
2009. október 3. vasárnap 8.05

Agresszív kereskedelmet gyanít a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a cseh Capital Partners magyarországi egységeinek működésében, így a Gazdasági Versenyhivatalhoz utalja az ügyet. A cég a fogyasztó tiltakozása ellenére is hívogatta leendő ügyfeleit, ami ütközik a hatályos törvényekkel.

Átfogó vizsgálatot folytatott PSZÁF a csehországi székhelyű Capital Partners a.s. befektetési szolgáltató Magyarországon működtetett függő ügynöki hálózata, illetve egyes függő ügynökök - a balatonfüredi székhelyű AFIN HU Kft. és a budapesti Oceangate Securities Kft. - tevékenységére vonatkozóan. A Felügyelet korábban felhívta a figyelmet: az ügynökhálózat tevékenysége az ügyfelek számára átláthatatlan.

A Felügyelet elvégezte a hálózat működése szempontjából kiemelt jelentőségű tagok fogyasztóvédelmi vizsgálatát is. Ezek alapján olyan elemeket azonosított, amelyek az agresszív kereskedelmi gyakorlatra, az ésszerűen elvárható szintű szakismeret, a jóhiszeműség és a tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondosság hiányára utal.

A jelek továbbá a fogyasztói magatartás torzítására (ami a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozna meg), a fogyasztók megtévesztésére, jelentős információ elhallgatására, elrejtésére, vagy homályos, érthetetlen, félreérthető és időszerűtlen módon rendelkezésre bocsátására, illetve a termékek lényeges jellemzőinek, különösen azok veszélyeinek, kockázatainak nem megfelelő megjelenítésére utalnak - írja a PSZÁF közleménye.

A Felügyelet szerint így az AFIN HU Kft. és az Oceangate Securities Kft. magatartása sértheti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt (Fttv.). Ilyennek minősül ugyanis - többek között - a telefonon, telefaxon, elektronikus levelezés útján ismétlődően és nem kívánt módon a fogyasztó sürgetése, nem ideértve azokat az eseteket, ahol a megkeresés célja a vállalkozás szerződéses kötelezettsége teljesítése.

A függő ügynökökkel jogviszonyban álló magánszemélyek a közvetítőcégek, s a Capital Partners nevében telefonon úgynevezett "hideg hívásokkal" kutatnak föl lehetséges ügyfeleket. A nyilvános adatbázisok alapján kiválasztott személyeket azok tiltakozása, kifejezett kérése ellenére is többször felhívják a cég ajánlatával. Ez felveti az agresszív kereskedelmi gyakorlat gyanúját.

A Capital Partners a.s. működési modellje alapján - mivel az eladások ösztönzése közvetlenül a társaság érdekében áll - felel a Magyarország területén működő függő ügynöki hálózatának tevékenységéért is. Mivel azonban a két függő ügynök tevékenysége több, mint három megyére terjed ki és az ilyen tevékenység minden egyéb körülményre tekintet nélkül érinti a gazdasági versenyt, a Felügyelet az Fttv alapján további intézkedés céljából a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult.

(Klikkbank.hu)

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ma nyilvánosságra hozott határozataiban 17 esetben szabott ki bírságot, illetve írt elő kötelezettségeket magánnyugdíjpénztárak számára. A kirótt bírságok együttes összege 12,6 millió forintra rúg.

A felügyeleti intézkedésekre részben azért került sor, mert az érintett magánnyugdíjpénztárak késedelmesen dolgozták föl az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól (APEH) megkapott tagdíj-bevallási és befizetési adatokat. Emiatt pénztártagjaik befizetett tagdíjait is csak késve tudták beazonosítani és lekönyvelni azok egyéni számláin. A Felügyelet által kért adatszolgáltatások alapján megállapítható volt: a szankcióval sújtott magánnyugdíjpénztáraknál – noha az APEH-től 2009. április 2-án, illetve azt követően havonta folyamatosan megkapták a tagokra vonatkozó bevallási adatokat – 2009. június 30-ig egyáltalán nem könyvelték le a tagok egyéni számláira azok tagdíjait.

Ez sértheti a pénztártagok érdekét, hiszen az APEH-től átutalt tagdíjak lekönyvelésükig a pénztári közös függő számlán maradnak, s nem kerülnek át – a magánnyugdíjpénztári választható portfóliós rendszer miatt időközben esetleg a függő számlától eltérő hozamokat elérő – egyéni számlákra. (Az utólagos könyvelést követően azonban a magánnyugdíjpénztárak természetesen a függő számlán elért hozamokat is jóváírják az egyéni számlákon.)

Másrészt, több magánnyugdíjpénztár esetében a felügyeleti intézkedés oka az volt, hogy hibásan, késve vagy egyáltalán nem küldték meg adataikat a Felügyelet által működtetett Pénztárak Központi Nyilvántartása (PKN) részére. A Felügyelethez beérkezett adatszolgáltatások alapján megállapítható volt: egyes pénztárak annak ellenére sem szüntették meg a központi és pénztári nyilvántartás közötti eltéréseket, hogy erre a Felügyelet – korábbi témavizsgálata nyomán – már határozatban kötelezte őket.

A Felügyelet pénztári piaccal foglalkozó szakemberei ma konzultációt tartottak a hazai magánnyugdíjpénztárak vezetői részére. A megbeszélés során a Felügyelet egyértelműen kinyilvánította: a továbbiakban is folyamatosan ellenőrizni fogja, hogy a magánnyugdíjpénztárak a jogszabályoknak megfelelően teljesítik-e adatszolgáltatási kötelezettségüket a PKN felé, illetve hogy megfelelő időben írják-e jóvá a tagok befizetéseit azok egyéni számláin. Utóbbi kapcsán a szankcióval sújtott pénztáraknak rendszeres külön adatszolgáltatást is teljesíteniük kell a Felügyelet számára a következő fél évben. A Felügyelet és a pénztári szakértők a továbbiakban folyamatosan egyeztetnek a szektorban jelentkező problémák megoldásáról.

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]

Na ilyenből kellene jó sok, hogy elkezdjünk a tisztesség irányába haladni:

Összesen több mint 1,9 milliárd forintos bírságot szabott ki kartellezés miatt a magyarországi bankkártyapiac két szereplőjére, a Visára és a Mastercardra és számos pénzintézetre a GVH. A Mastercard sajnálattal vette tudomásul a döntést és megfellebbezi azt. Az OTP nem ért egyet vele, perelni is fog de befizeti a pénzt.

A GVH döntését azzal magyarázta, hogy a pénzintézetek egységesen és közösen rögzítették a Visa és a Mastercard kártyatársaságok jutalékát, amivel torzult a kártyatársaságok és a bankok közötti verseny is. A versenyhatóság az említett két nemzetközi kártyatársaságra vetette ki a legnagyobb büntetést, mivel megítélésük szerint e társaságok biztosítottak keretet a Merkantil Bank kivételével szinte minden magyar bankot érintő versenykorlátozó megállapodásnak.

A pénzintézetek összesen 968 millió forintos bírságot kaptak, a versenyhatóság az OTP Bankot 281 millió, a Budapest Bankot 188 millió, az MKB Bankot 84 millió, a K and H Bankot 127 millió, a CIB Bankot 91 millió, az Erste Bankot 107 millió, az ING magyarországi fióktelepét 90 millió forint megfizetésére kötelezte. A két magyarországi kártyatársaság, a Visa és a Mastercard egyenként 477 millió forintos büntetést kapott. A kártyás fizetési rendszerek piacára később belépő, a kártyatársaságok és bankok közötti versenykorlátozó megállapodáshoz utólag csatlakozó bankok esetében csak jogsértést állapított meg a hatóság.

A Visa és a Mastercard bűnösségét a versenyhatóság elsősorban abban látja bizonyítottnak, hogy a két vállalkozás szabályzata lehetőséget adott arra, hogy a magyar bankok közösen, mindkét kártyatársaságra azonos díjakat állapíthassanak meg, valamint a bankok elismerték, hogy kezdetben e két társaság kifejezetten segítette őket egyezségre jutni.

A versenyjogi büntetésben részesített bankok még 1996-ban állapították meg az egységes bankközi jutalék mértékét, ami nem biztosított esélyt arra, hogy a Visa és a Mastercard közötti verseny éreztesse hatását. A pénzintézetek ugyanis közvetetten befolyásolták a kereskedői díj - vagyis a kereskedő által a kártyás fizetést elfogadó banknak fizetett jutalék - szintjét, ami eredetileg a bankok közötti verseny egyik legfontosabb tényezőjének kellett volna lennie.

A GVH szerint a verseny feltételei adottak lettek volna, hiszen részben más bankok voltak tagjai a Visa és a Mastercard rendszerének, e két társaság ráadásul eltérő díjakat határozott meg a nemzetközi bankkártyás tranzakciókra. A kártyatársaságok 1996 előtt eltérő díjakat alkalmaztak, míg a megállapodás 2008-as felmondását követően szintén eltérő jutalékok érvényesültek.

A versenyhatóság a 2004-2007 közötti időszakban befolyt bankközi jutalékot vette a bírság alapjául, míg jelentős enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vontak maguk is felismerték, hogy a bankközi jutalék mértékén változtatni kell, és az eljárás során együttműködő magatartást tanúsítottak. További enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás egyes elemeiről a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a GVH is tudomást szerzett, illetve az Európai Bizottság még nem sújtott bírsággal részben hasonló megoldásokat. A kartellezés miatt büntetett társaságoknak a GVH határozatának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kifizetniük a bírságot, illetve ugyanennyi idejük van a fellebbezésre is.

A Mastercard ajnálattal, de tudomásul vette, az OTP jogi lépéseket tesz

A Mastercard sajnálattal vette tudomásul a versenyhivatalnak a társaságot is elmarasztaló döntését, részletes véleményüket a határozat kézhezvétele után fejtik ki – mondta Gauder Milan, a Mastercard Europe Magyarországért, Horvátországért és Szlovéniáért felelős igazgatója csütörtökön Budapesten, az OTP-vel közösen tartott sajtótájékoztatón. A Mastercard az MNO-hoz eljuttatott közleményében már a döntés megfellebbezését is bejelentette. Szerintük sem a bankok, sem a Mastercard nem követett el jogsértést.

Nem ért egyet a GVH OTP Bankot is elmarasztaló döntésével a pénzintézet, de a bírságot befizeti. Kovács Antal vezérigazgató-helyettes szerint a versenyhivatal indokai nem állják meg a helyüket. A bírságot befizetik, de megteszik a szükséges jogi lépéseket.

(MNO.hu)

Ilyesmi jellegű beszámolókat várunk az olvasóktól (bár ez a MNO.HU honlapról való):

A régi mondás szerint addig számít a vásárló, amíg a pénzt kifizeti, és sajnos ez a bölcsesség sokszor ma is helytállónak bizonyul. Amikor a megcáfolhatatlan reklamációt senki sem akarja elfogadni, és nem létező jogszabályra hivatkozva pingpongoznak a tisztelt vevővel. Így jártam én is.

Egy bevásárlóközpontban vásároltam meg az A II. világháború története című DVD-sorozatot. Úgy gondoltam, hogy a négyrészes, összesen tizenhat órás történelmi visszatekintést egyszer lesz időm megnézni, s így a régen tanultakat felidézhetem, ismereteimet bővíthetem.

Nem várt bosszúság volt, hogy az első rész megtekintésekor a százhuszonhetedik percben, Norvégia merész meghódítása után, Winston Churchill hatalomra kerülését követően a filmanyag kockáira esett szét, a hang elszállt, s ettől a perctől lejátszhatatlannak bizonyult a hang- és képhordozó.

A hipermerket vevőszolgálatánál (milyen szép összetett szó, kiszolgálják a vevőt) azt felelték: mivel már kibontottam a DVD-t, tehát hiányzik róla a celofáncsomagolás, nem tudják becserélni a filmsorozat első részét. Arra a magától értetődő felvetésemre, hogy ha nem bontom ki, nem tudom beletenni a házimoziba, s akkor nem derül ki, hogy hibás – nem tudtak mit felelni.

Nevezzük végre nevén, a Tesco hipermarketben végül egy nemrég megváltozott jogszabályra hivatkozva (amely pont akkor nem volt ott a fiókban) arra biztattak, hogy a kiadónál reklamáljak, ugyanis őket kötelezi a jog a cserére. A borítón olvasható kiadónak, az Automata Multimédia Kft.-nek az internetes portálján se cím, se telefonszám. E-mailt azért küldhetek, s ezt meg is teszem. „Tisztelt Kiadó! Nemrégiben az Aréna Plaza Tesco-áruházában megvásároltam az Önök által kiadott, „A II. világháború története” című DVD mind a négy kazettáját. Az első kazetta közepén rendszeresen szétesik a kép és a hang, s nézhetetlen a film. Szeretném becserélni ezt az első részt, azt remélve, hogy a további három DVD-vel nincs hasonló probléma. A film szakmai hozzáállása jó, a Duna TV- és a Spektrum-logó egyfajta minőséget garantálna, de ez a hiba élvezhetetlenné teszi a filmjüket. Kérném a probléma mielőbbi orvoslását.”

Választ erre nem kaptam, mint ahogyan később a Nagy Attila ügyvezető-igazgatónak küldött elektronikus levélre sem. A fentebbiek miatt kialakult tanácstalanságomat a Tesco sajtóosztályával is megosztottam. Sokáig vártam a válaszukat, de nem reagáltak a panaszomra, sem felvetéseimre. A történteket jeleztem a budapesti központtal működő Fogyasztóvédelmi Egyesület jogtanácsosának, dr. Eitmann Róbertnek is, aki a következőképpen válaszolt. „Sok esetben találkozunk hasonló problémával. Első körben ugyanakkor a kereskedő, azaz a Tesco az, amelyik hibázott, mivel vele áll Ön szerződéses jogviszonyban. Nem mutogathat tehát a gyártóra, és arra végképp nem hivatkozhat, hogy »már ki van bontva a csomag«.

A lényeg a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 306. § (1) bekezdése értelmében: hibás teljesítés esetén a jogosult, azaz a vásárló a) elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek, azaz a kereskedőnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget – ez alapján tehát Ön a Tescótól követelheti a javítást vagy a cserét. Az, hogy Ő hogy intézi el mindezt a gyártóval, ez már az ő dolga” – olvasható a jogász levelében.

Mindezek után újra felkerekedtem, hogy a kérdéses áruház ügyfélszolgálatán újra tiszteletemet tegyem. Már gépiesen mondta is a fiatalember a betanult szöveget, mely szerint egy nemrégiben megváltozott jogszabály következtében a kiadóval kell felvennem a kapcsolatot. Kissé felemeltem a hangomat, elővettem a fogyasztóvédők állásfoglalását, és kálváriámat ecseteltem, miközben végignéztem a mögöttem várakozó soron. A fiatalember rögtön a telefon után kapott, majd a feljebbvalója utasításának megfelelően készségesen becserélte a DVD-korongot.

Azzal a tanulsággal bandukoltam hazafelé, hogy mennyivel gyorsabban elintéződött volna ez az ügy, ha első alkalommal ordítani kezdek, és ököllel verem a pultot. Természetesen újságíróként is elküldtem kérdéseimet az Automata Multimédia Kft.-nek, illetve a Tesco sajtóosztályának – választ a korábban megszokottak jegyében nem kaptam.

Ha reklamálunk, nyissuk ki a szánkat. Kiabáljunk, és ököllel csapkodjuk az asztalt. Aztán ha vásárlói jogainkat sikerült érvényesítenünk, otthon lenyugodva rakjuk be a lejátszóba a DVD-nket, hátha nem ugrik majd szét a képe a százhuszonhetedik percben. És reméljük a további részekről, hogy ne legyenek selejtesek, hátha tényleg megismerkedhetünk a II. világháború történetével. Ne higgyünk egyes áruházak illetékeseinek – a filmek megtekintése előtt ne féljünk a DVD-t kicsomagolni!

Kódex volt, van és lesz? Aláírták a pénzügyi szervezetek magatartási kódexét. Miben különbözik az új kódex a régitől? Mit nem tehetnek mostantól meg a pénzintézetek, és ki ellenőrzi majd a kódex betartását? Mit jelent, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a tájékoztatásra? És miért nem tették meg mindezt eddig? 1,4 millió hitelszerződés, 9568 milliárd forintos lakossági hitelállomány - itt tartunk most. De mi jön ezután?

Jegyeket, bérleteket?! Hamis bérletet értékesítettek kék ruhás, BKV-munkatársaknak tűnő emberek több budapesti aluljáróban. Hogy fordulhat elő, hogy a pénztártól pár méterre, ellenőrök és biztonsági őrök mellett tevékenykedhetnek a csalók? Kinek a feladata, hogy felhívja a gyanútlan vásárlók figyelmét az esetleges hamisításra? És hova forduljunk, ha mi is a kész átverés áldozatai lettünk?

Adás:
2009. szeptember 21. hétfő 17.30 és 23.30
2009. szeptember 25. péntek 10.05
2009. szeptember 27. vasárnap 8.05

A Magyar Lízingszövetség az elsők között tesz konkrét lépéseket a pénzügyi és azon belül a lízingpiac szabályozása, az ügyfelek számára nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében.

A Magyar Lízingszövetség külön etikai kódexeket dolgoz ki, amelyek kötelező érvénnyel saját tagjai etikus piaci magatartását szabályozzák. Mindezek mellett a piac minőségi tisztulása, átláthatósága és az ügyfelek számára a döntéshozatal megkönnyítése érdekében vállal aktív szerepet a Szövetség a készülő banki magatartáskódex és az ügynökszabályozás előkészületeiben.

Közben ma aláírhatják a banki magatartás kódexet, miután a miniszterelnök találkozik a bankok vezetőivel. A kódex kidolgozását a kormány kezdeményezte elsősorban az egyoldalú hitelszerződés-módosítások feltételeinek megszigorítása érdekében. A bankkódexről már többször alakul ki nézeteltérés a bankszövetségen belül. Éppen emiatt mondott le hétfőn Felcsuti Péter a Bankszövetség elnöke, aki szigorúbb etikai kódex bevezetését szorgalmazta, ám a szövetség tagjainak többsége ezzel nem értett egyet.

Aláírták a reklámetikai kódexet. A 26 szakmai szervezet által aláírt kódex egyebek mellett leírja, hogy a reklámnak minden szempontból meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak és nem ösztönözhet jogsértésre.

[Forrás: OrientPress Hírügynökség]

A csillogás ára?
Termékbemutató, helyszíni hitellehetőség, szerződéskötés és utólagos kétségbeesés. Milyen feltételekkel lehet elállni egy szerződéstől, ha az ember a bemutatóról hazaérve meggondolja magát? Miért dőlünk be a csillogásnak, és miért vásárolunk meg olyan termékeket, melyekre valójában nincs is szükségünk, ráadásul keresetünk többszörösébe kerülnek? Mit gondoljunk végig egy termékbemutató során? Miről tájékoztatnak, és mit rejtenek a szerződés apró betűs részei? Hogyan is kell valójában „törekedni egy hosszabb, egészségesebb és boldogabb életre”? Terítéken a termékbemutatók, a közvetlen értékesítések és a ZEPTER.

Adás:
2009. szeptember 14. hétfő 17.30 és 23.30
2009. szeptember 18. péntek 10.05
2009. szeptember 20. vasárnap 8.05

A dohányzás elleni törvény tervezete tavasszal került a Parlament elé. Vajon betartható lesz?

A dohányzás elleni törvény tervezete tavasszal került a Parlament elé. A javaslat a munkahelyekről teljesen száműzné a füstölést, de vonaton, buszmegállóban, sőt aluljárókban is tilos lenne rágyújtani. Az Országgyűlés a következő hetekben tárgyalja a módosítást. Kérdés azonban az ellenőrzés hatékonysága.

Az USA-ban vannak a legszigorúbb jogszabályok dohányzás terén

Külföldön mindenhol nehéz volt elérni azt, hogy tiltott legyen a dohányzás az éttermekben, kocsmákban, kaszinókban, utcákon és a köztereken. Az Amerikai Egyesült Államokban a dohányzás a legnagyobb illetlenségnek számít. Itt vannak a legszigorúbb dohányzás elleni törvények. Az élen Kalifornia áll, ott ugyanis már 2002 óta betiltották a füstölést minden olyan helyen, ahol gyermekek vagy fiatalkorúak tartózkodnak. Gyakorlatilag az Egyesült Államok valamennyi szövetségi államában Alaszkától Mississippiig érvényben vannak tiltások.

A németek fegyelmezetlenek a dohányzás kérdésében

A fegyelmezett németek sokkal fegyelmezetlenebbek a dohányzás kérdésében, mint mi magyarok. A legkülönbözőbb kiskapukat keresték az utolsó pillanatig mind a dohányosok, mind azok, akik a dohányosokból élnek, vendéglősök, szállodások, hogy ne kelljen megtiltani a dohányzást. Általában dohányzóklubokká nevezik át a vendéglőt. Hiába vonatkoznak Németországra is azok a rendeletek, amelyek Magyarországra és a többi tagállamra is vonatkoznak, ezeket a szabályokat a gyakorlatban csak félig-meddig tartják be.

Az olaszok már sokkal fegyelmezettebbek

Az előítéletek szerint lazábbnak tartott olaszok viszont fegyelmezetten betartják már hat éve a füsttilalmat. Hat évvel ezelőtt az olaszok még azon sírtak, hogy hol fognak dohányozni, azóta azonban megszokták azt, hogy a munkahelyen sem szabad dohányozni, a pizzériában sem szabad dohányozni. Minden helyiségben, pizzériában, munkahelyen az irodában ki van írva a falra, hogy tilos a dohányzás, mennyi a büntetés, mekkora a bírság, és az adott helyen ki a felelős azért, hogy ezt ellenőrizze. A füsttilalom nemcsak a bírság miatt volt hatásos Olaszországban, hanem azért is, mert ezzel egy időben felemelték a cigaretta árát.

Míg Franciaországban akadozik a törvény betartása, Belgiumban jól működik

Belgiumban gyakorlatilag a közintézményekben, a hivatalokban, sőt a magánszférához tartozó munkahelyeken másfél éve tilos a dohányzás. Aki cigizik, kénytelen a szenvedélyének az utcán hódolni az épület előtt. A klasszikus értelemben vett belga sörözőkben még lehet dohányozni, de csak néhány hónapig, mert a parlament már itt is jóváhagyta a tilalmat. A francia kisfalvakban a tulajdonosok tiltakoztak másfél éve, amikor bevezették a tiltó törvényt, tüntetést is tartottak, nagy lobbitevékenységet fejtettek ki, de aztán elcsendesült minden. A tiltás ellenére a falusi kocsmákban továbbra is cigarettáznak.

Nálunk inkább az ellenőrzéssel van probléma

A Füstirtók Egyesület vezetője Félix Péter szerint a korábban egyeztetett törvényt kiherélték, mert a legfontosabb rész az ellenőrzés, kidolgozatlan. Szerinte az ÁNTSz továbbra sem fog érdemben ellenőrizni. Májusban beterjesztették a törvénytervezetet, de erősen kérdéses, hogy tárgyalja-e egyáltalán ősszel a parlament. Nem érdekelt sem az ÁNTSZ, sem a fogyasztóvédelem az érdemi munkában, ezért továbbra sem fognak soha ellenőrizni, és ugyanúgy vásárolhatnak majd cigarettát a gyerekek, min régen - mondta el.
Ugyanúgy lehet mindenhol dohányozni, hiszen a kutya sem ellenőrzi ezt egy-egy nagy port kavart kampányt leszámítva. Gyakorlatilag minden marad a régiben - tette hozzá.
Az ÁNTSZ-t kereste az MR1-Kossuth Rádió az ügyben, de az ígéretek ellenére nem ékezett érdemi válasz.

Forrás: MR1-Kossuth Rádió

Fogyasztóvédelmi szempontból továbbra is rendkívül aggályos az európai webáruházak működése - derül ki az Európai Unió májusban végzett vizsgálatának eredményéből. Itthon az átlagosnál rosszabb a helyzet: Magyarországon a helyi hatóság felmérése szerint tavaly tízből egy webáruház tájékoztatta a jogszabályoknak megfelelően a fogyasztókat.

Az Európai Unió májusban összesen 369 olyan webboltot vizsgált meg, melyek elektronikai termékeket (számítógépeket, digitális fényképezőgépeket, mobiltelefonokat, stb.) forgalmaznak. A webáruházak közül elsősorban azokra terjedt ki a vizsgálat, melyek kirívóan nagy forgalmat teljesítettek, valamint azokra, melyekkel kapcsolatban a legtöbb fogyasztói panasz érkezett. A vizsgálat eredménye szerint az áruházak több mint fele nem a jogszabályoknak megfelelően tájékoztatta a fogyasztókat, a legtöbben félrevezető információkat közöltek a vásárló jogairól, a termék áráról, illetve nem, vagy hiányosan tüntették fel a kereskedő adatait.

Átfogó megoldást keresnek

Az EU-s törvényhozás szerint a terület kiemelkedő fontosságú, hiszen 2007-ben a különböző online áruházak 6,8 milliárd euró értékben szállítottak le a megrendelőknek valamilyen szórakoztatóelektronikai vagy számítástechnikai terméket. "Arra jutottunk, hogy az elektronikai termékeket forgalmazó webáruházak fele csalódást okoz a vevőknek. Ez egy teljes Európát érintő probléma, mely európai szintű megoldást igényel" - fogalmazott Meglena Kuneva uniós fogyasztóvédelmi biztos.

A vizsgálat során kiderült, hogy a problémás webboltok háromnegyede nem tájékoztatja megfelelően a vásárlót a távollévő felek közt létrejött szerződéseket szabályozó rendeletben szereplő elállási jogról. Ez elsősorban azt kompenzálja, hogy a vevő a vásárlás előtt nem tudja személyesen szemügyre venni a terméket, csak képek és leírás alapján tájékozódhat - jobb esetben. A boltok 45 százaléka emellett nem megfelelően tájékoztat az árról, nem tünteti fel kellően fókuszáltan a járulékos költségeket, egyharmaduk pedig nem szolgáltat elégséges információt a kereskedő adatairól (tulajdonos, elérhetőségek, ügyfélszolgálat).

Az Európai Unió a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokkal együttműködve igyekszik jogkövető magatartásra bírni az online áruházak üzemeltetőit. A jogszabálysértő webáruházak pénzbüntetésre számíthatnak, de különösen súlyos törvényszegésnél akár be is zárathatják őket a hatóságok. A nemzetközi fellépés eredményeiről 2010 közepén tájékoztat az Unió.

Itthon tízből tíz webáruház problémás

A mostani felmérés országokra lebontott eredményei különösen borús képest festenek Magyarországról: az Unió hazánkban tíz elektronikai termékekre szakosodott webboltot vizsgált, melyből egyik sem működött minden tekintetben jogszabályszerűen. A listán egyetlen országnak, Ciprusnak sikerült rajtunk kívül ilyen lesújtó eredményt elérnie.

"Nincs ebben semmi meglepő" - fogadta a felméréssel kapcsolatos megkeresésünket rezignáltan Siklósi Máté, a webáruházak fogyasztóvédelmi auditálására szakosodott CP Contact tanácsadócég ügyvezetője. Mint azt Siklósitól megtudtuk, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) évente elvégzi a webáruházak vizsgálatát - igaz nem csak a szórakoztatóelektronikai termékekre szakosodott boltoknál - és bár a tendenciák javulnak, még tavaly is tízből kilenc áruház kisebb-nagyobb szabálytalanságok mellett üzemelt.

Siklósi elmondta, hazánkban is elsősorban a távollévő felek közt kötött szerződéseket szabályozó rendelet betartásával akadnak problémák, ezen a téren az üzemeltetők előszeretettel korlátozzák egyoldalúan és jogszabályellenesen a fogyasztók jogait. Az NFH tavalyi évre vonatkozó adataiból kiderül, hogy a kereskedőket az sem riasztja különösebben vissza, ha egyszer már vizsgálták őket, netán szabálysértési bírságot is kiszabtak rájuk: az ilyen webboltok 81 százaléka tavaly éppúgy szabálytalanul működött, mint 2007-ben.

Magyarországon jellemzően - az üzlet nagyságától és a szabálysértés mértékétől függően - néhány százezer forint bírságot szab ki a hatóság, ha szabálysértésen ér egy kereskedőt. A tavalyi évben 91 szolgáltatót összesen 8 millió 150 ezer forintra büntettek meg. A hatóság mellett a fogyasztók önszervező módon is próbálnak fellépni a szerintük problémás áruházakkal szemben: a panaszfal.hu fogyasztóvédelmi fórum egyik témája például ezekről az áruházakról vezet feketelistát.

Hamis Nav N Go iGO 8 szoftverekkel forgalmazott GPS készülékeket egy budapesti cég a 113. Budapesti Nemzetközi Vásáron. A VPOP legfoglalta a hamis iGO-kat.

A Vám- és Pénzügyőrség munkatársai lefoglalták a jogsértő termékeket - jelentette be a szoftverfejlesztő cég márkavédelmi képviselete, az IPR Consulting Kft. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron egyetlen egy cég állított ki GPS készülékeket a standjára. Azonban a budapesti székhelyű Kft. pultján lévő összes készüléken tört Nav N Go iGO 8 szoftver volt. A Nav N Go márkavédelmi képviselete, az IPR Consulting bejelentését követően a Vám- és Pénzügyőrség a szerzői jogok megsértése miatt kezdeményezett eljárást és a jogsértő termékeket lefoglalta.

A BNV-n két napja debütált forgalmazó egy új GPS brand indítását kezdeményezte volna úgy, hogy viszonylag olcsó, Kínából importált készülékeket az általuk kitalált márkajelzéssel látta el. A készülékekhez azonban nem vásároltak szoftvereket, hanem egyszerűen feltelepítették az interneten terjedő egyik kalózverziót. A meglehetősen egyszerű kivitelezésű PNA készülékeket még így is olyan áron kínálták eladásra, amennyiért Magyarországon legális Nav N Go szoftverekkel üzemelő készülékeket lehet vásárolni hivatalos forgalmazóknál.

Az ár miatt sok vásárló azt gondolhatta, hogy a szoftverek legálisak, azonban a helyszíni vizsgálaton egyértelműen kiderült, hogy egy tört verzióról van szó. A Nav N Go figyelmezteti a fogyasztókat, hogy a CK-2GHS-O9DR-JV1A-M4BG-7TPK licencia számú Nav N Go iGO 8 navigációs szoftver egy kalózverzió amelynek forgalmazása bűncselekmény. Szintén elterjedt kalózverzió a CK-4UEB-P9QW-D5TP-AY4J-6WNB számú szoftver - ez utóbbi a márkavédelmi képviselet tapasztalati szerint rendszerint előfordul az ellenőrizetlen távol-keleti forrásokból internetes aukciós oldalakon vásárolt készülékeken.

Az elmúlt időszak tapasztalai alapján az IPR Consulting az javasolja a fogyasztóknak, hogy az internetes vásárlások során követeljék az eladótól, hogy bizonyítsa be a szoftver eredetiségét, illetve ha nincs feltüntetve kérdezzék meg, milyen szoftverrel kínálja a készüléket. A jogsértő termékeket az Európai Közösség területére való behozatalakor a hatóságok lefoglalják és megsemmisítik.

A Nav N Go márkavédelmi képviselete tájékoztatja a vásárlókat, hogy a terméktámogatási lehetőségeket egyben szoftverük eredetiségét a naviextras.com weboldalon ellenőrizhetik.

(Technet.hu)

Alapvetően fontos, hogy elolvassuk a termékek összetevőit, és nemcsak akkor, ha érzékenyek vagyunk bizonyos dolgokra. Ez a rövid cikk is hasonlókra hívja fel a figyelmünket.

Egy nemrég közreadott felmérés szerint csupán minden negyedik brit nő selejtezi ki a sminktermékeit, samponját és tusfürdőjét, ha azoknak furcsa szaguk, vagy színük lesz.

Ahogy az ételeknek, úgy a kozmetikai termékeknek is lejár egy idő után a szavatosságuk és veszélyessé válnak az egészségre, mondja Alexandra Richmond, szépségelemző.

„Sajnos sok nő azután is használja a termékeket, miután lejártak, és megváltozik az illatuk, állaguk.”, állítja a Cosmetic Toiletry Perfumery Association (CTPA). „Ennek ellenére meggyőződésünk, hogy a legtöbb vásárló rendeltetésszerűen használja a kozmetikumokat.”

A felmérés arra is kitért, hogy hányan olvassák el a termékek címkéit. Kiderült, hogy a nőknek majdnem a fele nem foglalkozik a kozmetikumok összetevőinek olvasgatásával és egynegyedük gondolta úgy, hogy ha valamire rá van írva, hogy „természetes”, akkor nem kell ellenőrizni, mi is van a termékben.

Minden ötödik nő számára problémát jelentett az apró betűk kisilabizálása, és csupán 19 százalékuk tartotta fontosnak, hogy mind az összetevőkről információt kapjon, mind a környezetre tett hatásukat szem előtt tartsa, írja a Premium Beauty News.

(Orient Press)

Egy régebbi hír a GVH oldaláról.

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, illetve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 40 millió forint bírságot szabott ki az AVON Cosmetics Hungary Kft.-re.

A GVH az AVON Cosmetics Hungary Kft. több terméke esetében vizsgálta meg, hogy 2007. december 24. és 2008. szeptember 28. között egyes reklámokban (katalógusokban) tett állítások megfelelnek-e a valóságnak, s azt a vállalkozás tudja-e bizonyítani.

A GVH megállapította, hogy az Avon a SuperShock szempillaspirál kapcsán a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsítva állította, hogy termék alkalmazása esetén a fogyasztónak akár tizenkétszer dúsabb pillái lehetnek egyetlen lépésben. Az állítás alátámasztására hivatkozott vizsgálat során a termék alkalmazására a mindennapi szokásos használattól eltérően került sor (2x14-szer került a szempillafesték felvitelre), amelyről a fogyasztók semmilyen tájékoztatást sem kaptak, s ez azt eredményezte, hogy a reklámok révén a fogyasztóban téves képzet alakulhatott ki a termék lényeges tulajdonsága, a dúsabb pillák megteremtésére való képesség vonatkozásában.

A GVH jogsértés állapított meg az Anew Ultimate bőröregedést késleltető éjszakai krém esetében tett azon állítással összefüggésben is, hogy a készítmény két hetes alkalmazását követően a finom ráncok csökkennek 63%-kal. A reklámból nem vált ismertté, hogy az állítás hátterében szubjektív hatékonysági vizsgálat, a megkérdezett fogyasztók véleménynyilvánítása áll, vagyis nem egy objektív vizsgálat, miközben ez utóbbira utalt a klinikai vizsgálatra történő utalás is a reklámban. Egyébiránt még a szubjektív vizsgálat sem támasztotta alá a reklámban tett kategorikus, minden fogyasztó irányában megfogalmazott ígéretet.

A Terhességi csíkok és narancsbőr elleni testápoló krém vonatkozásában is jogsértés került megállapításra, mivel a becsatolt vizsgálati anyagok nem igazolták azt az állítást, hogy a krém 4 heti rendszeres használata után az USA-ban végzett 12 hetes klinikai teszten részt vevő 65 nő 67%-a mutatott javulást a terhességi csíkok egyenletes bőrtónusában.

A Testfeszesítő spray esetében az Avon azt állította, hogy annak alkalmazásával a combokról, a derékről és a csípőről 1 hét alatt akár -1 cm mértékű eredmény érhető el. Az Avon nem bizonyította, hogy az állítás megfelel a valóságnak (így pl. 1 heti használat voltak olyan fogyasztók, akik esetében nemhogy csökkent volna a kerület, hanem éppen nőtt), miközben a benyújtott iratokból megállapíthatóan például a használat a 8. héten egyik kerület változása sem különbözik szignifikánsan a kiinduló helyzethez képest, amely a GVH szerint azt mutatja, hogy ha van is hatása a terméknek, az 8 hét használat után nem mérhető.

Az Avon a Vitalizáló nappali arckrém SPF 20 kapcsán azt állította, hogy a termék 3 nap alatt javítja a bőr megjelenését és a bőr tisztaságát, egyenletessé teszi tónusát, illetve a Vitalizáló éjszakai hidratáló arckrém kapcsán azt közölte, hogy alkalmazása esetén 3 nap alatt a bőr fiatalosan tiszta, láthatóan makulátlan lesz, s kisimulnak a kis ráncok. A reklámokban az állítás alátámasztásaként hivatkozott véleményfelmérés angol nyelvű dokumentációja ugyanakkor nem tartalmazta pontosan a reklámállításokra vonatkozó adatokat. A GVH megvizsgálta a dokumentumnak a tartalmilag hasonló kifejezésekkel kapcsolatos tartalmát is, s arra a következtetésre jutott, hogy még a szubjektív fogyasztói vélekedések szerint sem várható a reklámokban kategorikusan, minden terméket használó fogyasztó vonatkozásában megfogalmazott ígéretek megvalósulása.

Az Intenzíven ívelő és hosszabbító szempillaspirál esetében az Avon azt közölte, hogy a termék 1 napos alkalmazásával láthatóan 75%-kal hosszabb pillák érhetők el. A GVH nem fogadta el a becsatolt bizonyítékokat, mivel a vizsgálati alanyok minden szempilla esetében a készítményt 28-szor vitték fel, azaz a termék alkalmazására a mindennapi szokásos alkalmazástól eltérően került sor, amelyről a fogyasztók semmilyen tájékoztatást sem kaptak.

Az Avon az Intenzíven ívelő és hosszabbító szempillaspirál esetében azt is állította, hogy a termék alkalmazásával akár 100%-kal íveltebb pillák érhetők el. Az ezzel kapcsolatban benyújtott bizonyítékokat a GVH elégtelennek ítélte.

Az Anew Clinical ráncfeltöltő vonatkozásában azt az állítást fogalmazta meg a fogyasztók felé az Avon, hogy a termék alkalmazása révén akár 40%-kal csökkennek a homlokráncok, akár 50%-kal csökkennek a szarkalábak és akár 50%-kal csökkennek a mimikai ráncok, azt is közölve, hogy az állítás hátterében egy, 145 nő bevonásával az USA-ban végzett 8 hetes fogyasztói véleményfelmérés áll. Az eljárás során ugyanakkor a reklámban hivatkozott fogyasztói véleményfelmérés anyaga nem került becsatolásra. Egyébiránt a benyújtott másik vizsgálati anyag sem bizonyította, hogy az állítás megfelel a valóságnak.

Az Anew Clinical ráncfeltöltő esetében az is ígéretként szerepelt, hogy alkalmazása révén azonnal csökkennek a mély mimikai ráncok. A GVH szerint a benyújtott bizonyíték nem volt alkalmas annak bizonyítására, hogy az állítás megfelel a valóságnak. A lefolytatott vizsgálattal szemben kifogásként fogalmazta meg a GVH, hogy a vizsgálat során a termék használatára a mindennapi viszonyoktól eltérő körülmények között került sor, s így nem zárható ki, hogy a mindennapi használat során az eredmények kedvezőtlenebbek, mint a vizsgálat során mért eredmények, vagyis a fogyasztó nem kapott reális képet a termékről.

A jogsértés megállapítása mellett a GVH bírságot szabott ki az ügyben. A bírság összegének megállapítása során a GVH lényeges enyhítő körülményként értékelte, hogy az Avon elismerte, problémák vannak az általa megvalósított tájékoztatási folyamatban, s ismertette, ezen változtatni kíván, amelynek keretében intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a GVH-nak kozmetikai piacot érintő határozataiban a fogyasztókat megcélzó tájékoztatásokkal kapcsolatban rögzített szempontok az Avon tájékoztatási gyakorlatában érvényre jussanak.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: Vj-24/2009.

Budapest, 2009. július 15.

Áthidalják?
Áthidaló kölcsön, avagy mentőcsomag nehéz helyzetbe került hiteleseknek. Államilag garantált, vagy csak azoknak jár, akiket a bank hitelképesnek minősít? Valóban ingyenesen igényelhető, vagy bizonyos díjakat mégis az adóssal fizettetnek meg a bankok? Mire megoldás az újabb hitel felvétele – ha már az eredetit sem tudjuk fizetni? És mi lesz az áthidalt időszak végén, amikor két hitel törlesztése szakad egyszerre az adós nyakába? Bankok, mentőcsomagok, szerződések, kamatok - és nem csökkenő törlesztőrészletek.

Adás:
2009. szeptember 7. hétfő 17.30 és 23.30
2009. szeptember 11. péntek 10.05
2009. szeptember 13. vasárnap 8.05

Megszületett a bankok etikai kódexre vonatkozó javaslata és már be is nyújtották azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. A tervezet a jövőben segítené, hogy a hitelfelvevők ne legyenek olyan nagy mértékben kiszolgáltatottak a bankokkal szemben.

A kódex elfogadásáról vita várható. A Magyar Bankszövetség elnöke szerint ugyanis elég lenne, ha csak az ügyfél érdekeit képviselő bankfelügyelet számára lenne átlátható a módosítás. Felcsúti Péter meglátása szerint az ügyfelek tájékozatlanok és sok esetben nem is érdeklik őket a részletek. A PSZÁF viszont elvárja, hogy az ügyfél egyértelműen, - akár a jogszabályok, akár az etikai kódex alapján - láthassa, hogy mire számíthat a hitelezés folyamatában.

(HírTV)

Félmillió forintos bírságot kapott a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH) a Sonnenlicht SP Kft., mert az általa forgalmazott termékeknek gyógyhatást tulajdonított, miközben e tulajdonságukat egyetlen hatóság sem vizsgálta.

A Sonnenlicht SP Kft. 2007 novemberében alakult import, nagy- és kiskereskedelmi tevékenység folytatására. Fő tevékenysége nem bolti kiskereskedelem, elsődlegesen szerződéses alvállalkozókon keresztül folytat kereskedelmi tevékenységet. Több terméket forgalmaz, illetve forgalmazott, így a Sunpower termékeket, a Vital Matte inframatracot, a Hydrosana lábfürdőt és kétféle étrend-kiegészítőt.

A vállalkozás az ország különböző pontjain reklámbemutatókat szervez. Az áruértékesítéssel egybekapcsolt programra szórólapok hívják fel az érdeklődők figyelmét. Ugyanakkor az eljárás alá vont saját üzletében is értékesíti az árubemutatókon megismerhető termékeit. Ezeken a tájékoztatókon a fenti termékekről azt állították, hogy méregtelenítő hatásuk van. A tájékoztatások jelentős része használati utasításban jelent meg.

A GVH többször ismertetett álláspontja szerint az emberi szervezetre esetlegesen gyakorolt valamilyen kedvező hatás (amellyel egy termék, akár egy élelmiszer is rendelkezhet) nem azonosítható a gyógyhatással. Ugyancsak többször jelezte már a versenyhatóság azt is, hogy a fogyasztókhoz eljuttatott információk valóságtartalmát minden esetben a közreadójának kell igazolnia A versenyfelügyeleti eljárás során a GVH-nak a tényállás tisztázása körében nem az a feladata, hogy a különböző hatóságok által lefolytatott vizsgálatokat megismételve vagy azok helyett szakértői bizonyítást folytasson le az áru emberi egészségre gyakorolt hatását mint a termék lényeges tulajdonságát illetően. A GVH feladata az, hogy elemezze, a fogyasztóknak szóló tájékoztatásokban megfogalmazott állítások gyógyhatásra (betegséget megelőző, kezelő, a betegség tüneteit enyhítő hatásra) utalnak-e vagy sem. Ha a tájékoztatások ilyen hatást fogalmaznak meg, akkor a jogsértés megállapítható, amennyiben az állítások valóságnak való megfelelését a vállalkozás hatósági engedéllyel vagy más módon, a tudományos igazolásokkal szemben támasztott követelményeknek megfelelően nem bizonyítja.

A GVH álláspontja szerint nem tekinthetők tudományos ismeretnek a pozitív terméktapasztalatok, a betegektől és kezelőorvosaiktól származó vélemények. Ahhoz, hogy egy adott termék betegségeket megelőző, kezelő, gyógyító hatását valóban tudományos ismeretek támasszák alá, ennél mélyrehatóbb vizsgálatokra van szükség. Egyebek mellett alapos, a termék minden szervezetre gyakorolt hatására és mellékhatására kiterjedő kísérletsorozatot kell végezni. Az eredményeket az orvostudomány képviselőinek kell elemezni, és arról ekként megalapozottan szakvéleményt adni.

Az eljárás során a Sonnenlicht Kft. nem bizonyította, hogy az eljárásban érintett termékek a tájékoztatásokban szereplő tulajdonságokkal bírnak, azok használata révén elérhetők az ígért hatások. A vállalkozás termékeit szakhatóság nem vizsgálta a termékek állítólagos (gyógyító) hatása vonatkozásában. Az eljárás során nem csatolt be olyan klinikai vizsgálati eredményeket, amelyek alapján arra lehetne következtetni, hogy a vizsgált termékek gyógy-hatással bírnának. Mindezek miatt a GVH a Sonnenlicht Kft-t 500 ezer forintra bírságolta.

A bírság összegének megállapításakor a versenyhatóság súlyosbító körülményként értékelte, hogy a vállalkozás kereskedelmi gyakorlata sérülékeny fogyasztói kört, a nyugdíjasokat célozta, tevékenysége pedig valószínűleg jelentős fogyasztói sérelmet okozott. Enyhítő körülménynek bizonyult ugyanakkor, hogy alacsony piaci részesedésű vállalkozásról van szó, amely korlátozott jellegű és körű tájékoztatási tevékenységet folytatott.

(Menedzsment Fórum)

Több megtévesztő állítást is tartalmaztak a Hild Zrt. 2008-ban közzétett hirdetései, s emiatt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 30 millió forintra bírságolta a vállalkozást - közölte a hivatal az MTI-vel szerdán.

A Hild Zrt. 2008-ban intenzíven és széles körben népszerűsítette a lakásért életjáradék konstrukcióit. A tájékoztatókban egyebek mellett az szerepelt, hogy a fogyasztó a szerződés megkötése után saját lakásában élhet, tőle a járadékfizető az állagmegóvó karbantartások költségét és a közös költséget átvállalja.

Egyes tájékoztatásokban pedig az szerepelt, hogy a Hild Zrt. szerződéseit több mint ezer ügyvéd fogadta el, illetve az ügyvédek nagyon biztonságosnak tartják ezeket a szerződéseket.

Ezek a megállapítások azonban a GVH vizsgálata szerint nem voltak pontosak, mivel például a járadékosok nem a saját lakásukban élnek azért, mert a Hild konstrukcióinak meghatározó tulajdonsága, hogy az adott ingatlan tulajdonjoga a vállalkozáshoz kerül. Az állagmegőrző munkákkal és a közös költséggel kapcsolatban pedig a szerződésben más szerepelt, mint a tájékoztatókban. A szerződés szövege szerint a Hild nem téríti meg például a belső burkolatok, vagy a kaputelefon javításának költségeit, és a fogyasztót terhelik a takarítás, a hólapátolás vagy az esztétikai festés költségei akkor is, ha azok egyébként a közös költség részei lennének.

Az ügyvédi ajánlásokat a Hild Zrt. nem tudta igazolni. A bírság összegének megállapításakor a versenyhatóság súlyosbító körülményként vette tekintetbe, hogy a vállalkozás életkoruknál fogva sérülékeny fogyasztóknak kínált szerződéseket hirdetett jogszerűtlen módon, miközben a vállalkozást már korábban is elmarasztalták hasonló ügyben.

Enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy a fogyasztók a szerződés megkötésekor értesülhettek a konstrukció pontos feltételeiről.

(Menedzsment Fórum)

A fogyasztók megtévesztése miatt a Gazdasági Versenyhivatal félmillió forintra büntette a Könyvmíves Könyvkiadót.

A Gazdasági Versenyhivatal Könyvmíves Kft. ellen folytatott versenyhatósági vizsgálata során megállapította, hogy a kiadó Magyar értelmező kéziszótár című kiadványában számos címszó archaikus fogalmazásban található meg, és a régies nyelven fogalmazott értelmezések sokszor még egy művelt felnőtt számára sem mindig érthetőek, egy kisiskolás gyermek számára pedig érthetetlenek.

A szótár nem tartalmaz információt arra vonatkozóan, hogy a könyv régies megfogalmazásban határoz meg egyes címszavakat. Emellett a "A kiadvány 2000-ben jelent meg először" mondata képzetet kelti a fogyasztóban, hogy teljesen új szerkesztésű és nyelvezetű könyvet vásárolhat meg. A versenyjogi problémát az okozza, hogy a fogyasztó számára nem világos, hogy a kiadvány egy régi értelmező szótár szókészletén alapul, régen használatban volt fogalmakat régies írásmóddal, a korabeli értelmezésnek megfelelő tartalommal és szóhasználattal magyaráz.

A GVH szerint a Könyvmíves Könyvkiadó Kft. tevékenysége alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére, így a vállalkozást félmillió forint bírsággal sújtotta. A bírság összegének meghatározásakor a GVH súlyosbító körülményként értékelte, hogy a megtévesztő magatartás kiszolgáltatott fogyasztói kört érintett (diákok), illetve az eljárás alá vont vállalkozással és annak tulajdonosi körével szemben ugyanilyen magatartás miatt már sor került bírság kiszabására. Enyhítő körülménynek bizonyult, hogy a vállalkozás a szótár 2008-as kiadásában már szerepeltette a "Szótárunkban archaikus, régies, ma már nem használatos szavak magyarázata is megtalálható" és a "Reprint (jellegű) kiadás" szövegeket.

(origo)